Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Kepéné Bihar Mária: „Európa kitsinyben ...” – A Bács-Kiskun megyében élő nemzetiségekhez kötődő paraszti játékszerek a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteményéből
364 Kepéné Bihar Mária Néhány fejezet a nemzetiségi gyermekjátékok kutatástörténetéből E rövid elméleti jellegű bevezetés után érdemes áttekintenünk a gyermekjátékok kutatásának nemzetiségi vonulatát, különös tekintettel a Bács-Kiskun megyére vonatkozóan. A gyermekjátékok tudományos igényű kutatása lényegében a XIX. századdal indult meg. Az akkor formálódó, érdeklődési körét kialakító néprajztudomány homlokterében a nemzeti tudatosodásra, önismeretre való törekvés általános eszménye állt. így a játékkutatásban is az olyan játékok kerültek előtérbe, amelyekben a nemzeti jelleg közvetlenül és kézzelfoghatóan kimutatható volt. Ezen korszak egyik fő jellegzetessége volt még az is, hogy a játékkutatók elsősorban az énekes-táncos játékokra figyeltek fel. Ezeket gyűjtötték össze a kutatók szövegközpontúan, mint folklór jelenségeket, a játéktárgyakra kevésbé figyeltek. A játék, mint néprajzi tárgy, csak később kerül az érdeklődés homlokterébe. 15 Nincs is mit csodálkoznunk azon, hogy a magyar gyermekjáték-kutatás atyjának, Kiss Áronnak 1891-ben Budapesten kiadott Magyar gyermekjáték-gyűjteményében nem találunk nemzetiségi játékanyagot. 16 Az első játékszergyűjtési felhívást, amely már a játéktárgyakat és nemcsak a játékok szövegeit, dallamait és térformáit tartotta fontosnak Seemayer Vilibald tette közzé 1897-ben. 17 Majd Bátky Zsigmond 1906-os Útmutató néprajzi múzeumok szervezéséhez című munkája 18 segítette a játékgyűjtést. A korai játékanyag gyűjtésekre általában az esetlegesség, a játékgyűjtésnek a pedagógia és művelődéstörténeti szempontú megközelítése, annak szolgálatába állítása voltjellemző. Földrajzilag, területileg is eléggé egyenetlen volt a néprajzi szemléletű játékgyűjtés, hiszen az Alföld középső részéről, Fejér, Tolna megyéből és Északkelet-Magyarországról szinte egyetlen néprajzi értékű játékleírással sem találkozunk. 19 A nemzetiségi szempontokat is figyelembe vevő játékkutatási eredmények sorravételekor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy Bellosics Bálint, a gyermekélet kutatásának egyik hazai úttörője, kérdőívében külön kérdésként teszi fel, hogy a megkérdezett egyén milyen nemzetiségű. 20 Az édesanyja révén vend gyökerekkel rendelkező, a bajai tanítóképző tanáraként pedig a soknemzetiségű Bácskában élő, l a nemzetiségi témák iránti különleges érdeklődést mutató Bellosics paraszti gyermekéletet bemutató munkájában mégsem találunk egyetlen olyan adatot sem, amely konkrétan a nemzetiségekre vonatkoztatható lenne. 22 15 LÁZÁR Katalin 1990. 532-536. 16 KISS Áron 1998. 17 SEEMAYER Vilibald 1897. 156-157. 18 BÁTKY Zsigmond 1906. 316-319. 19 LÁZÁR Katalin 1990.535. 20 BELLOSICS Bálint 1998. 32-33. A hasonmás kiadásként megjelent kötet végén található kérdőív. 21 Bellosics Bálintnak a Bácskai területeken kifejtett néprajzi tevékenységéről: SZTRINKÓ István 1989. 89-91. 22 BELLOSICS Bálint 1998.
