Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Kepéné Bihar Mária: „Európa kitsinyben ...” – A Bács-Kiskun megyében élő nemzetiségekhez kötődő paraszti játékszerek a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteményéből

Cumania 21., Kecskemét, 2005 361 KEPÉNÉ BIHAR MÁRIA „EURÓPA KITSINYBEN..." A Bács-Kiskun megyében élő nemzetiségekhez kötődő paraszti játékszerek a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteményéből „Magyarország Európa kitsinyben... " Csaplovits János Geográfia című munkájában szereplő gondolatát európai uniós csatlakozásunk kapcsán sokszor idézték. Ebben a néhány szóban a szerző azt kívánta kifejezni, hogy a korabeli Magyarország, a Kárpát-medence oly sok népnek, nemzetiségnek, népcsoportnak volt hazája, hogy már igen korán találkoztak az itt élők azokkal a kulturális jelenségekkel, amelyekkel most az integrálódó Európa: az interetnikus kapcsolatokkal, a multikulturális légkörrel, az etnikai kontaktzónákkal és ezek hozadékaival. Ezen tanulmány a Bács-Kiskun megye nemzetiségek által is lakott településeiről származó, a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteményében található paraszti játékszereken keresztül szeretné bemutatni a két folyó közötti világ kulturális sokszínűségét. Rövid kutatástörténeti áttekintést és helyzetfelmérést követően magukat a játéktárgyakat veszi sorra katalógusszerűen, ezek által hívva fel a figyelmet a népi játékkutatás egyik komoly adósságára és hiányosságára, a nemzetiségek játékkultúrájával való foglalkozásra. Megyénk történelmének és néprajzának kutatói számára megkerülhetetlen tény, hogy a török idők alatt elnéptelenedő Alföldet újra benépesítő nemzetiségek és népcsoportok milyen jelentékeny mértékben járultak hozzá a Duna-Tisza köze, így Bács-Kiskun megye népi kultúrájának formálásához. Ezt a sokszínű kulturális képet a XX. század történelmi és politikai eseményei a kitelepítések és betelepítések, a lakosságcserék, a népirtások, még tovább árnyalták.

2 Jelenleg Bács-Kiskun megye huszonkét településében él számottevő nemzetiségi lakosság, illetőleg a magyarsághoz tartozó népcsoport.

3 Megyénkben az itt élő bukovinai székelyek, bunyevácok, cigányok, felvidéki magyarok, németek, sokácok, szerbek, szlovákok és zsidók kultúrája és az egymás mellett élés során fellépő kulturális kölcsönhatások formálták a hagyomány teljességének részeként a gyermekéletet és a játékkultúrát is. ' A játékkutatás helyzetéről és céljairól az 1990-es évek közepén: LÁZÁR Katalin 1996. 78-86. 2 BARTH János 1995.7-21. 3 www.gyerek.kjmk.hu/nemzet