Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Székelyné Kőrösi Ilona: Egy tanyai gazdaság a XX. század első felében

Egy tanyai gazdaság a XX. század első felében 297 rá, volt Kecskemét viszonylatban Székely nevezetű zsidó, aki trágyaügynök volt. És az jött a lakásomra is, hogy Csorba úr, hát nem vesz-e trágyát. Mondom, igen, nagyon köszönöm hogy jött. És akkor azt a ballószögi állomásnál, az állomásfőnök megengedte hogy kihányjuk, de csak kis időre, és akkor onnan elhordtuk, a szamócára is meg a dinnyét bukrolni, mert dinnye is volt, görögdinnye, sárgadinnye, olyan 10 holdat tudok mondani, Köncsögön, a homokon. A szamóca ez is Köncsögön volt. És ugye az a 10 hold dinnye az is olyan volt ám, hogy talán felinek felelne az meg, hanem ugye közbe burgonyák, ilyen szegélynek, hogy a szél ne törje a dinnyét, mert nagy búkor volt a burgonya, és enyhelyt tartott. Azután meg paradicsom, ugyanabban a 10 holdban. Tehát így volt az a 10 hold, egy család, Gilinger István bácsi feleségestül, meg átlag volt egy embörünk. Hárman kezelték a 10 holdat. Feles volt. A paradicsomot árultuk a piacon, az ott kelt el, ilyen kosarakban, 25-30 kiló egy kosárban. De nem ez a paradicsom volt ami most van, hanem szép nagyok, fél kilós formák. Igen, gyönyörű paradicsom volt. Itt volt a Rákóczi úton, a Törvényszék előtt a piac. Az nem sétáló volt, hanem piac. Nem volt zöld, fa volt, de köves volt és ott árultak. Ott kocsival nem lehetött, le köllött tönni. Kocsival árulni a szamócát vagy más gyümölcsöt a Nagytemplom előtt, ahol most az Aranyhomok van. És még az is, ami mostan ottan a templom előtt, hogy olyan kert van, tehát még ott is árultak. Lovaskocsival tele volt az a nagy piac, vagyis az a nagy tér. Most aztán ugye itt elöl ez a kis kert van, és utána meg az Aranyhomok. És még az Aranyhomok után is, egész az ... Iparosotthonig piac volt. Hány kocsi? Hát annak nincsen száma, olyan sok. Ötvennél is több, száz, de még akkor se sokat mondok. Innen jöttek, meg vidékrül is, Izsák, Kerekegyháza, Lajosmizse. ... Csak gyümölcs volt itten, mert hírős volt akkor Kecskemét a barackjárul. Rengeteg volt akkor itten az az úgynevezett kajszinbarack. Gyönyörű szép nagyszöműek, nagyon szép fák, nagyon sokat hozott, úgyhogy most olyan nincs, nem is látok itt, nem is tanálok. ... Sárgabarack van meg apró ... Nekünk így gyümölcsünk nem volt, csak már mikor én örököltem, megnősültem, családalapításnak möntem, akkor ugye már, 23-ba, és 24-be kezdtem el ugye, akkor én csak a szamócát tudtam, neköm gyümölcsöm nem volt. De dinnyém az volt. És dinnyét raktam én akár a ballószögi állomáson vagonba, akár a köncsögi állomáson vagonba, mikor hol kaptam vagont, mert kértem, és akkor azt mondják - most nem tudunk adni, csak Köncsögön tudunk adni. Akkor Köncsögre vittem. És akkor vitte két ökrösszekér meg két lovaskocsi. Két ökrösszekér 4-4 ökörrel, azután meg lovaskocsi, hát az két ló, vagy esetleg hármat fogtunk be, mert nyáron száraz a homok - úttalan utak - nem voltak ám akkor utak, csak úgy ki volt jelölve: ágasegyházi út, kismatkói út, halasi út, szegedi út, mindszenti út, budai út. Ezöknek neve volt hogy út, de nem volt út. Volt rajta útkaparó aki igazgatta a nyomokat, ahol olyan kátyúféleségök, azok a gödrök alakultak, igazgatta be, útkaparó volt a neve neki.