Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Wicker Erika: A Katymár-Téglagyári hódoltság kori fülbevalópár
18 Wicker Erika Hátoldalán a felső hengersor helyén rátett csavart drótszál. Részben fíligránkörös mintájával, hengersoraival és sima hátlapjával ez a Trgovistei fülbevaló áll legközelebb a katymári lelethez. A katymári fülbevaló előlapjának közepét díszítő, magas, négyzetes foglalatban ülő sötét üvegberakás párhuzamai nem a lunula alakú, hanem a korongos fülbevalók között tűnnek fel. AZ ÜREGES LUNULA ALAKÚ FÜLBEVALÓK PEREMDÍSZÍTÉSE Akár sima felületűek, akár gazdagon díszítettek, a lunula alakú fülbevalók pereme általában díszítetlen. 78 A kevés kivétel egyike a filigrándíszes, nyújtott lunula alakú peci példány, melynek peremére kis karikákat forrasztottak. Ráforrasztott hengersor díszíti a vésett felszínű prokupljei fülbevalót, a hengerdíszesfiligránkörös Trgoviste-tabacinai valamint a lyukmintás Trgovistei ékszert, és a manasijai sima felületű fülbevalót. A katymári kivételével - melynek peremhengereit flittercsüngők is díszítették, 79 - mindegyik a II. területen került elő, használatuk a 15. században kezdődött. 80 AZ ÜREGES LUNULA ALAKÚ FÜLBEVALÓK KARIKAZÁRÓDÁSA A fülbevalók karikáját - a peci filigrándíszes példány kivételével 81 - minden esetben a lunulaív két oldalára forrasztott 2-2 kis karika tartotta, melyek közé erősítették a két végén ugyancsak kis karikákban végződő fulbevalókarikát. Ez azt jelenti - ahogy erre később részletesen kitérek, - hogy ezeket a szakirodalomban következetesen fülbevalónak nevezett ékszereket egyáltalán nem lehetett fülben hordani. D. Bogosavljevic szerint a lunula alakú üreges fülbevalók többnyire „a középkori szerb állam középső részéről kerültek elő", ahol a legfontosabb gazdasági, kereskedelmi és bányász centrumok (Novo Brdo, Trgoviste), ill. a még a 15. században is fontos egyházi központok (Kursumlija, Studenica) voltak. Az innen származó színvonalas kidolgozású fülbevalók mögött helyi műhelyeket sejt. Biztos adatunk azonban csak az „ezüst és arany városának" 82 nevezett Novo Brdo műhelyeinek létezéséről van: „A dubrovniki Mihail Lukarevic adóskönyvében, akinek 78 A fogazott peremű üreges lunula alakú fülbevalók peremének formája a készítés során alakult ki, technikai jellegű, ezért nem sorolom őket a díszített peremüek közé. 79 A peci filigrándíszes fülbevaló peremére forrasztott néhány karikájáról kis drótspirálok csüngenek le. 80 A prokupljei leletet 1418-1428 közti szerb és török pénzek datálják. COROVIC-LJUB1NKOVIC, Mirjana 1958.; A trgovistei kincslelet korát az azonos ill. a felette levő rétegben talált, a 15. század 2. feléből származó magyar és török veretek adják meg. M1NIC, Dusica 1984; BOGOSAVLJEVIC, Dragan 1986. 231-232.; A manasijai fülbevalók Bogosavljevic szerint 17-18. századi ékszerekkel együtt kerültek elő, és inkább a 17-18. századi török periódus fülbevalóira hasonlítanak. E megállapításokat azonban sem példákkal, sem hivatkozásokkal nem támasztja alá. BOGOSAVLJEVIC, Dragan 1986. 236. 81 A peci fülbevaló rendelkezésemre álló, rossz minőségű fotója alapján úgy látszik, hogy a karikát az egyik oldalon közvetlenül a lunulaív felső részéhez erősítették, a másik oldalon a lunulaívra forrasztott kis, félkúp alakú rész tartotta a karika nem rögzített, hegyes végét. 82 RAKIC, Kosta 1983. 458.
