Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Bárth Dániel: Statuta Generalia (1738) – Vallásosság és mindennapi élet Patachich Gábor kalocsai érsek általános rendelkezéseinek tükrében

CUMANIA 21., Kecskemét, 2005 141 BARTH DÁNIEL STATUTA GENERALIA (1738) Vallásosság és mindennapi élet Patachich Gábor kalocsai érsek általános rendelkezéseinek tükrében Bevezetés A kalocsai érsekség plébániái számára Statuta Gener alia címmel, 1738-ban kiadott rendeletgyűjtemény teljes szövegének betűhív közlése kettős indíttatású: egyfelől régi adósságot törlesztünk ezáltal, másfelől - reményeink szerint - a közlés támpontot nyújthat jövőbeni összehasonlító kutatások számára.

1 Különösebben nem meglepő, hogy a kora újkori egyháztörténet kutatásának Magyarországon jócskán akadnak adósságai. Kiváltképp igaz ez a kalocsai főegyházmegye területére, ahol a XX. század első felében más egyházmegyék vonatkozásában kiemelkedő eredményeket fölmutató, új szemléletű egyháztörténet-írás megközelítési módjai alig éreztették hatásukat. Míg máshol halhatatlan monográfiák jelentek meg a XVII-XVIII. századi barokk katolicizmus többé-kevésbé lényegi kérdéseiről,

2 addig a Duna-Tisza köze déli féltekének e korszakáról csupán vázlatos, bizonytalan, másodkézből származó ismeretek újraközlései láttak napvilágot.

3 A főegyházmegye újjászervezésének, az egyházszervezet megszilárdításának „hőskorszakából" jószerével hiányoznak az egy-egy nagyhatású egyházi vezető személye köré szerveződő monográfiák

4 és a lokális mélyfúrások alapján máshol szép eredményeket hozó plébániatörténetek is.

5 Ezt a hiányt nem enyhíthetik az ' Az „adósság" emlegetése ebben az esetben nem pusztán az objektíven mérhető tudományos igény meglétét, hanem egyfajta szubjektív megközelítést is maga mögött rejt. Jelen sorok írója ugyanis régóta készül eme - remélhetőleg nem csak általa - nagy jelentőségűnek tartott dokumentum közlésére, ám az immár négy évvel ezelőtt publikációban is (vö. BARTH Dániel 2002) prognosztizált szándék tettekre váltására - itt nem részletezhető okokból - eddig várni kellett. Régi adósságunk törlesztésének munkálatait az MTA-ELTE Folklór Szövegelemzési Kutatócsoport keretében, az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával végeztük el. 2 Csupán jelzésértékűen mindössze a győri és a váci egyházmegyéből idézünk néhány példát: VANYÓ Tihamér 1928; CSÓKA Lajos 1929; PISZKER Olivér 1933; LANCZ Kálmán 1942; LAJTOS József 1942. 3 Az említett adatok forrását a főegyházmegye történetének legkorábbi összefoglalásai jelentik: HORVÁTH, Michael 1746; KATONA, Stephanus 1800. Hosszú szünet után jelent meg egy egyházmegyei sematizmus részeként Ipolyi László rövid összefoglalása: Sematizmus 1975. 13-34. 4 Ebből a szempontból kivételnek számít Málnási Ödön monográfiája, amely azonban csupán egy fejezet erejéig érinti Csáky Imre bíboros kalocsai korszakát. - MÁLNÁSI Ödön 1933. 87-98. Jellemző, hogy a témánk szempontjából is kiemelkedően fontos, tényszerű forrásfeltáráson és kritikai szemléleten alapuló főpásztor-monográfia, amely Patachich Gábor „restaurációs tevékenységéiről íródott a XX. század derekán, mindmáig kéziratban maradt. - HEGEDŰS Antal 1954. A XVIII. századi egyházi vezetésben máshol is kiemelkedő szerepet játszó általános helynökök (yicarius generalis) közül csupán a század utolsó évtizedeiben Kalocsán működő, egykori jezsuita Takáts Márton életéről készült kielégítő áttekintés: NAGYFALUSY Lajos 1942. 5 Jellemző, hogy az e téren üdítő kivételnek számító szabadkai monográfia még a XIX. században született: TORMÁS Y Gábor 1883.