Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Wicker Erika–Knipl István: Középkori falvak a császártöltési határban
Középkori falvak a császártöltési határban 121 Az 1560-as tahrir defter pusztaként említi, ekkor a terület szultáni hász-birtok, melyet Miske, Barátnakház és Homokmégy művelnek és szállást tartanak rajta: „ Kéles puszta, defteren kívüli, üres és adófizetők nélküli tartozik a nevezetthez. Kis Anbrus, Filep Benedek és Fodor János a nevezett (Miske) faluból és Barátnak Filep Barátnakház faluból és Vér Orbán Homokmégy faluból birtokolják. A nevezett pusztán szállásaik vannak, s a legeltetési illeték címén évi átalányösszegben 900 (akcsét) adnak." 1570-ben Hetős (Hajós) Szentgyörgy „Kékös pusztával" és Szentgyörgy pusztával együtt szerepel. 1578-ban már csak Kékös pusztát említik együtt Hetős Szentgyörggyel, ahol akkor 22 délszláv háztartás adózott. 158 Engel Pál térképén e helyen sem Kéles, sem Kékös névalakú település nem szerepel, feltüntet viszont a mai Kéleshalom kélesi részén egy Kígyós nevű települést. Kígyósról azon túl, hogy a kalocsai náhijébe tartozott, a törökkor elején már puszta volt, semmi mást nem közöl, 159 s máshol sem akadtunk nyomára. Igaz, sok egyéb település mellett a mai Kéleshalom határát is érinti a Kígyós-főcsatorna, kevéssé valószínű azonban, hogy az elnevezés egy rég elfeledett középkori falu nevét őrizné. Engel Pál viszont Kígyós közvetlen délnyugati szomszédjaként egy Kelebe nevű falut jelez, amelyről csak annyit tudunk, hogy szintén elpusztásodott a török hódítás elején. 160 A Keles-Keleb(e) névalakok hasonlóságát is figyelembe véve azonban egyelőre nem foglalhatunk állást a két település azonosságát illetően. ILLANCS Még ennél is kevesebb adatunk van arról, mi volt a középkori elődje annak a határrésznek, mely Kéleshalom keleti részét képezi, és a mai Császártöltés déli határához csatlakozik. Illancs neve ugyanis semmilyen középkori és kora-újkori forrásban eddig nem bukkant fel. Engel Pál térképe a mai Illancs területén egy Feketetelek nevű települést említ, mely a török kor elején elpusztásodott. A bajai náhijébe tartozó „Feketőtelek" 1578-ban is puszta volt, 161 és soha többé nem népesült be. Pontos helye ismeretlen, régészeti lelőhellyel egyelőre nem tudjuk azonosítani. Kérdés ma még, hogy egyáltalán bármi kapcsolatba hozható-e Illancs pusztával, mint ahogy az is, hogy Illancs neve összefügg-e, s ha igen, milyen módon az Illoncsuk kun nemzetségnévvel. 162 158 VASS Előd 1980. 166.; Kalocsa környékének 1560. évi adóösszeírása a szegedi szandzsák részletes defterében (Tahrir defter). VASS Előd 1980. 110. 159 ENGEL Pál 2002. 160 ENGEL Pál 2002. 161 ENGEL Pál 2002. 162 Illancs - Illoncsuk névhasonlóságra (azonosságra?) Pálóczi Horváth András hívta fel a figyelmünket, amit ezúton is köszönünk.
