Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Wicker Erika: A Katymár-Téglagyári hódoltság kori fülbevalópár

A Katymár-téglagyári hódoltság kori fulbevalópár 11 BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA (BIH): Grborezi (temető): A 10-15. század között használt soros temető túlnyomórészt kőlap-koporsós sírjaiban a változatos kartartású vázak mellett igen sok lelet került elő: különböző fülbevalók, köztük egy korongos fülbevalópár, S végű hajkarikák, edények, gyűrűk, párizsikapcsok és 13-15. századi, főként olasz pénzek.

39 (33. fülbevaló; V. tábla 33.) BULGÁRIA (BL): Vrac (?)\ Az üreges lunula alakú fülbevaló előkerülési körülményeiről jelenleg nincs információm.

40 (26. fülbevaló.) ÜREGES LUNULA ALAKÚ FÜLBEVALÓK

41 A közel 30 középső-balkáni lelőhelyről származó összesen több mint 40 db üreges lunula alakú fülbevaló - a katymári példányok kivételével - a Dunától délre került elő: több mint felük a II. területen, közel felük az I. területen. A III. területről csak három, Bulgáriából pedig egy darab ismert.

42 (2. térkép; I—III. tábla.) 1. Demir Kapija 244. sír (I. terület): Üreges lunula alakú, körzáródású karikás, fogazott peremű bronz fulbevalópár, testének íve a karikarész alatt kissé megtörik. (Méreteket Id. a 388. sírnál.) 15. század.

43 (II. tábla 1.) 2. Demir Kapija 248. sír (I. terület): Üreges lunula alakú, körzáródású karikás, fogazott peremű bronz fülbevaló töredéke, testének íve a karikarész alatt kissé megtörik. (Méreteket Id. a 388. sírnál.) 15. század.

44 3. Demir Kapija 273. sír (I. terület): Üreges lunula alakú, körzáródású karikás, fogazott peremű bronz fülbevalópár, testének íve a karikarész alatt kissé megtörik. (Méreteket Id. a 388. sírnál.) 15. század.

45 (II. tábla 3.) 39 BESLAGIC, Sefik 1964.; A fűlbevalópárt közli: RADOJKOVIC, Bojana 1969. 331., 349. 40 BOGOSA VLJEVIC, Dragan 1968 232. Hivatkozik GEORGIEVA, S.: Staroto zlatarstvo v Vraca, Sofia 1959. 86. és VI. t. 4.-re. A kiadványt nem sikerült megszereznem. 41 A félhold alakú fülbevalók divatja évezredek óta napjainkig széles körben elterjedt. A nem üreges, hanem egy darabból öntött típusokhoz tartozik pl. a keceli 10. századi bizánci fülbevaló. DIENES István 1972. 84. és 45. kép (A lelőhelyet tévesen Pest megyéhez sorolja); Ehhez egészen hasonló, lapos, áttört díszü, lunula alakú, gömbös peremű, nem fülben, hanem orrcimpába szúrva hordott díszek elsősorban Indiában divatosak a mai napig is. KISZELY István 1984. 304-305. old. közötti kép (közép-indiai gond nő); uo. 385. (délindiai dravida nő); uo. 391. (DK-indiai nő); Hasonló orrdíszek a Közel-Keletről is ismertek: HANZELKA - ZIKMUND 1968. 48^19. old. közötti kép; A szerbiai és macedóniai lunula alakú fülbevalók korábbi analógiáit az egyes típusoknál közlöm. 42 Emlékeim szerint a bulgáriai Trnon szintén került elő hasonló fülbevaló, de az irodalomban nem sikerült újra nyomára akadnom. 43 BOGOSA VLJEVIC, Dragan 1986. 232. és 6. ábra a. 44 BOGOSA VLJEVIC, Dragan 1986. 232. 45 BOGOSA VLJEVIC, Dragan 1986. 232. és 6. ábra b.