Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Wicker Erika–Knipl István: Középkori falvak a császártöltési határban

Középkori falvak a császártöltési határban 115 képpen felnőtt a 12 év alatt Királ Albert Imre fia, Szabó Mihál Tamás fia, Bán Bálás (Báláz) Gergel fia pedig változatlanul a szülői házban lakott, ahogy 12 évvel korábban is. 1560-ra 14 új család költözik a faluba, közülük, ahogy már jeleztük, kettőnél bizonytalan, hogy korábbi gyökereik vannak-e. 1570-re Mores lakóinak száma a 10 évvel korábbinak már csak fele volt. A 11 hánés falu kapuadóként 550 akcset fizet, emellett a következő adók terhelik: búzatized 560 akcse, keverttized 200 akcse, méhkastized 28 akcse, bosztánadó 23 akcse, sertésadó 44 akcse, lencse- és borsótized 12 akcse, len- és kendertized 16 akcse, réttized 80 akcse, tűzifa- és szénaadó 550 akcse, büntetéspénz, menyasszonyos hordódadó 484 akcse, összesen 2547 akcse. Gyümölcstizedet, juh- és malomadót nem fizettek, s nem szerepel a fokhagyma és a káposzta sem a felsorolt adónemekben. 113 1578-ban is 11 hánét tartottak számon. 1580-82-ben 9 háztartás fizetett tizedadót, jó egy generációnyi idő múlva, 1620-ban pedig már 16. Nem tudjuk, mikor néptelenedett el teljesen Mores falu. 1725-ben már Morcz már puszta, ekkor Hajós műveli.

114 Emlékét ma már csak földrajzi nevek - és persze áttételesen a császártöltési telepítésmonda egyik változata - őrzik. Lipszky térképe Mores külsőséget mutat, egy az országos levéltárban őrzött térkép pedig Hajós falutól északra Murczi erdőt jelöl.

115 MORCS FALU HELYE: HAJÓS-HOMOKHEG Y Mores falu egykori helyét ma még nem tudjuk pontosan meghatározni. A kalocsai Sárköz 1763. évi térképe Hajóstól északnyugatra, Miskétől északkeletre, Miskéhez közelebb, Hülye táján jelöli.

116 A település azonban a mai is használatos határnevek alapján Hajós északkeleti, Császártöltéssel és Homokméggyel határos területén, az ún. Morcsi dűlőben lehetett. E terület homokmégyi oldalán középkori megtelepedést mutatnak a régészeti leletek: Homokmégy-Morcs (75. lelőhely): „A lelőhely közvetlenül a CsászártöltésHaj ós-Homokmégy hármas határtól É-ra illetve K-re, a Duna főcstornától 110— 120 m-re NY-ra, a császártöltési földúttól közvetlenül DNy-ra, a valamikori Rekettye-csatornától (ma Folyó) 40-100 m-re K-re található. A lelőhely egy lapos részen, a homokmégyi-császártöltési hármas határ, a császártöltési földút, a Reketytye—csatorna és a Dunavölgyi—főcsatorna által bezárt szögben helyezkedik el 220 m hosszúságban és 50-80 m szélességben ÉNy-DK-i irányban. A területen néhány jellegtelen őskori, szarmata szürke korongolt és késő középkori töredék, faragott mészkődarab került napvilágra.

117 E lelőhely közelében, az ún. Sváb sarokban 113 CSORBA György 2000. 174., 179., 184., 189., 194. 114 BÁRTH János, 1974.327. 115 VASS Előd 1979. 56.; VASS Előd 1980. 169. 116 PAPP-VÁRY Árpád - HRENKÓ Pál 1989. 107. 117 GALLINA Zsolt, 1998. 116.; A térképen (27. ábra) a 76. lelőhely (Homokmégy-Morcs) is középkoriként van feltüntetve, a szöveges rész ugyanakkor nem jelez középkori leleteket. Uo. 117.