Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Wicker Erika–Knipl István: Középkori falvak a császártöltési határban

104 Wicker Erika - Knipl István Közel két évtizeddel később, az 1870-es évek elején Révész György összefoglalta a halasi határban végzett gyűjtéseinek eredményét, s ebben az összegzésben bővebben is említi a csalai régiségeket: „ Csala pusztán, mely Halassal határos, az út közelibe délről Templomhely közelibe, több hullák kihányattak, körülötte apró tengeri csigák, hihetően nyakék lehetett - találtattak és még rézhajtűk, kis rézkereszt-darabok. E körül nagy darab térségen lakóhely volt, Arpád-házbeli királyok pénze találtatik, ezek t. i. Kálmáné, II. Béláé, Imréé, III Béláé, III. Istváné és még kuntatár pénz és IV. Béla pénze, ott vas nyíl darabok, kis kés, sarló, balta, különös vasdarabok, sok cserép, kő és tégla darabok, ezüst függő, sarkantyú, egy ép cserépedény, sok vas szegek, varrótűk is. Évtizedek óta szerzem innét a darabokat, magam is számtalanszor megjelentem, szemlélődtem. Szélhordáskor még rehültfa oszlopokat is több helyen lehet találni, mellyel hihetően ruhát simíthattak, mert egyik lapja kopott, sima; a homokos tájon több helyeken égett üszkök is láthatók. Minthogy ott IV. Béla után pénz nem találtatik, nagy darab helyen a lakóhelyek romjai szemlélhetők - nyilván lehet következtetni azt, hogy IV. Béla idejében a tatárok pusztították el egészen, amely többé fel sem épült. " '

8 Ma már tudjuk, hogy a mai Közepcsala Árpád-kori településének helyén a középkorban új falu jött létre, melynek lakosai az egykori templom helyén, annak alapozását részben felhasználva új templomot emeltek. Révész György feljegyzései óta azonban jó száz év telt el, mire a romokat régész szakértő is vizsgálta. Az 1960-as évek elején a Császártöltéshez tartozó Középcsalán, az ún. Kápolnás erdőben „ ...szántás közben a talajból több érdekes lelet fordult ki. [...] később avatatlan kezek munkája nyomán egy kápolna alapjaira bukkantak. A kápolna körül sok sírt dúltak föl... " 59 A helyszínelést végző H. Tóth Elvira megállapította, hogy „ az erdőgazdaság területén fakitermelés közben néhány melléklet nélküli, valószínűleg késő középkori csontváz és tégla került elő. Hitelesiteni a területet a sűrűn beültetett fenyőfák miatt nem lehetett. " Két év múlva - újabb leletek előkerülésekor - Kőhegyi Mihály járt a helyszínen: „A pusztától DK-re mintegy 1200-1500 m-re terül el a csalai erdő, melynek keleti széle mellett kocsiút húzódik. Ettől Ny-ra 80 m-re van a lelőhely. A fenyvesekkel borított területen 6 árkot találtam, melyet biztosan a csontvázak és a templom megtalálása céljából ástak ismeretlen tettesek. Megállapítható volt, hogy legalább háromrétegű, középkori templom körüli temető és templom van ezen a helyen. " 61 Kőhegyi e helyszíneléséről Bánáti Miklósnak is írt: „A csala-pusztai ásatást nem szakember végezte. Engem csak végszóra hívtak ki. A területen nagyszámú csontot találtam, és megállapítottam, hogy ott egy középkori, templom körüli teme58 WICKER Erika 1989. 35. A Révész-feljegyzések ezen változata az 1860-as évek végén - az 1870-es évek elején készült. 59 BÁNÁTI Miklós é. n. 188.; Úgy tudta, hogy a leleteket a szegedi múzeumba vitték, ám onnan negatív választ kapott. Uo. 60 H. Tóth Elvira helyszínelése, 1961. KJM RA 90.681; H. TÓTH Elvira 1990. 195. 61 Kőhegyi Mihály helyszínelés, 1963. KJM RA 90.681; H. TÓTH Elvira 1990. 174.