Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Wicker Erika–Knipl István: Középkori falvak a császártöltési határban

Középkori falvak a császártöltési határban 99 országszerte nagy útépítések folytak. A közeli Órjeg mocsarainál is szükségessé vált ilyen földmunka és a töltés megépítésére hívták volna be a mecklenburgi németeket. Innen is a helység neve: Császártöltés. " 29 Megint mások úgy hallották, hogy „ az öreg lakosok állítása szerént tudatik, hogy az első telepítők Mária Therézia uralkodónő idejében telepedtek ide"

30 - „A hagyomány szerint Császártöltés nevét a sárral összefüggő dologtól kapta. Mária Terézia gondolta egyszer rá magát, hogy meglátogatja a kalocsai érseket. Az érsek, hogy méltóan fogadhassa, kastélyt építtetett részére a szomszédos Hajóson. S hogy a fölséges királyasszony bele ne ragadjon a tenger-sárba, feltöltették a Hajós felé vezető utat. így lett a község Császártöltés. " 31 A szomszédos Hajóson élő hagyomány is Mária Teréziához köti a falu nevét: „ azér lett Császártöltés a neve, mert Mária Terézia arra járt, és akkor mit tudom én, rossz utak vótak, s akkor föl lett töltve. Ez egy régi monda. Azért lett Császártöltés, mert a Mária Terézia jött, és akkor nem vótjó út, mocsár vót, vagy mit tudom én. " 32 A hagyomány azt is tartja, hogy a hajósi kastélyt az érsek éppen azért építette, hogy „méltóan fogadhassa fejedelmi vendégét. "

33 A kastély azonban már három évvel Mária Terézia trónra lépése előtt, 1937-re elkészült. Emellett „se Lipót király, se Mária Terézia nem fordult meg Hajóson. A nevükhöz fűződő találgatás merőben mondai elem. " 34 A falunév „császár"-ja. véleményünk szerint sem a fenti uralkodók bármelyikének látogatásával, hanem a ma már nem létező Császár-tóval függ össze. A CSÁSZÁR-TÓ A Császár-tó azonosítása ma már igen kérdéses. Korabeli iratokban nem fordul elő, nevét mindössze egy 1743 előtti térkép őrzi, mely az állítólagos tavat a mai Császártöltés központjába, a falu legmélyebb területére, a Szamárvölgyben futó és az új telepesek által Malom-pataknak nevezett folyócska torkolatába helyezi.

35 Ez azonban valószínűleg nem tó volt, legfeljebb időszakosan magasabb vízállású rész, sőt inkább „rendezetlen mocsár", melyet a falu első lakói lecsapoltattak, helyén pedig „ igen jó veteményes kertek'

'-et alakítottak ki.

36 A másik terület, mely Császár-tóként számításba jöhet, az a vízállás, mely a mai hajósi pincéknél az Örjeg déli részéhez csatlakozott, de attól elkülönülő, önálló tavat alkotott még a középkorban is,

37 s melynek neve most Zsombékos. Az egy29 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. Jogú város adattára. Budapest, 1939.; Idézi: TÍMÁR Kálmán 1939. 3. 30 Hoffmann Lajos jegyző és Petz Bernát bíró közlése, 1864. In: PESTY Frigyes 1984. 76. 31 TÍMÁR Kálmán 1939. 3.; Idézi: BÁNÁTI Miklós é. n. 36-37. 32 SCHÖN Mária 2005. 174. 33 TÍMÁR Kálmán 1940a. 2, 34 TÍMÁR Kálmán 1940a. 2. Ugyanitt kifejti, hogy „ ...Patacsics Gábor érsek a hajósi kastélyban fogadta Ferenc és Károly lotaringiai hercegeket, midőn a török háborúból visszatértek. " 35 BÁNÁTI Miklós 1981. 182. 36 Hoffmann Lajos jegyző és Petz Bernát bíró közlése, 1864. In: PESTY Frigyes 1984. 77. 37 Ld. Sümegi Pál: Császártöltés-Hajós, Kétvölgyben végzett régészeti geológiai feltárás eredményei című összefoglalóját ugyanebben a kötetben.