Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában
10 WICKER ERIKA viselhettek, s ez fordítva is igaz. 31 A román Györgye délszláv megfelelője pl. a Gyura, Gyurity, a Mihailé a Mihál, Mihájló, a Petréé a Petar, Petri. További probléma fakad a defterek arab írásmódjából: a Nikut és a Nikót, az Ilijét és az Diját, a Ioant és a Jovant teljesen azonosan jegyezték le, s nincs eltérés a DrakulDragul nevek írásában sem. A töröktől idegen hangzás mellett az írnokok figyelmetlenségéből is fakadhat, hogy az azonos kezdetű (Rad-, Vuk-, Niko-, Drag- stb.), de többféle végződésű nevek (-ul, -an, -acs, -man, -san, stb.) végződéseit cserélgették, így gyakran eltérően írták ugyanannak az embernek a nevét. A vlahok már a Balkán északi részén együtt laktak szerbekkel és bolgárokkal, s ennek eredményeképp egymás neveit is átvették, s ez a keveredés a magyarországi beköltözéssel tovább erősödött. Ráadásul a balkániak nevei két részből, az illető és az apja keresztnevéből álltak, s a román-délszláv keveredés már egy családon belül is megjelenik. S „egyre nagyobb a zűrzavar", ha a defterek az adófizető fiát/fiait vagy testvérét/testvéreit is számon tartották. 32 Mindezek alapján a témát legalaposabban ismerő történész is kénytelen volt megállapítani: „Minden igyekezetem, hogy a déli Duna-Tisza köze török összeírásaiban és más forrásaiban vlah közösségeket találjak, kudarcba fulladt. [...] Ha azonban sem a születési hely, sem valamilyen árulkodó jel - szolgálatváltás, vlah jogok - nem mutat az eredetre, csak a nevük alapján még a várkatonák közül sem lehet az etnikai értelemben vett vlahokat kiválasztani, a falvak lakói közül még kevésbé". A délszláv-vlah kérdés elvileg az életmód felől is megközelíthető lehet. A „csak juhot tartó és az után adózó [...] vlach népesség" meghatározásához eszerint Észak-Bácska új balkáni lakossága adózási kötelezettségeinek ismerete is elegendőnek bizonyulhatna. A halmasiak 1570 körül tizenhárom (más források szerint tizennégy) háne után fizettek adót (6. táblázat); a tételek között a juhadó 862, a sertésadó 122 akcsével szerepel. 1578-ban a hánék száma 24 (26?), a juhadó 800, a sertésadó 210 akcsét tett ki. Ebből kiszámítható, hogy a beköltözést követően átlagban egy családra-háztartásra 66-62 akcse értékű juh- és nagyjából 9 akcse értékű sertésadó, néhány év múlva viszont már csak feleannyi, 33-31 akcse értékű juhadó, de még 31 HEGYI Klára 2001 1281.; a különböző jogállású, de egységesen délszláv nevű lakosok névanyagában jól felismerhetők a 'vlah ' típusú személynevek - mint pl. a Drag, Dragsan, Drágul, Barbul, Dan, stb. -, melyek az ortodox egyház szláv nyelvének hatására alakultak át." VASS Előd 1983 279.; Mások szerint „a keresztnevekből (Radovan, Vuk, Acsonko, Dragas, Milos, Vukoszáv, Dragoilo, Dobricsa) kitűnik, hogy valószínűleg görögkeleti szerbek lakhattak..." Katymáron. KŐHEGYI Mihály 2000 97. 32 HEGYI Klára 2001 1281.; „1544-ben az esztergomi martalócok között sok a Zsivo Györgye, Szepan Mircsa, Stojan Ilije, Radies Radul szerű, szláv-román keveréknév. A nőtlen családtagokkal kiegészült, három generációssá bővült példák a balkániak lakta falvakban szemlélhetek: a nagyapa Vujics, fia, a jelenlegi családfő Nikola, az ő nőtlen fiai Bogdan és Ilije, vagy egy másik, találomra kiválasztott generációs láncolat: Szkraszov, Nikola és Mircsa. " HEGYI Klára 2001 1281. 33 HEGYI Klára 2001 1281. 34 MAKKAI László 1985 1430.
