Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Knipl István: Császártöltés régészeti topográfiája
188 KNIPL ISTVÁN néhány tipikusan kelta leletnek számító, grafittal soványított anyagú oldaltöredéket és néhány egyéb edénytöredéket sikerült összegyűjteni. A Dunántúlon a kelta törzsek a római hódítást érték meg, míg gyér lakosságú alföldi telepeik a keletről érkezett új hódítók, a szarmaták uralma alá kerültek. 34 SZARMATÁK Az iráni eredetű szarmata jazigok csoportjai a Kr. u. 1. század első felében vették birtokukba a Kárpát-medence keleti területeit. A század során azonban még nem az egész Alföldet szállták meg, hanem csak annak északi részeit. Legkorábbi leleteik a Duna-Tisza köze északi és középső területeiről ismertek. 35 A betelepülő szarmata csoportok feltehetőleg gyér számú „őslakosságot" találtak a területen, mely őslakosság jelenléte felveti a szarmata-kelta együttélés kérdését. Erre lehet példa az orgoványi szarmata temetőben előkerült, a 2. századra keltezhető, jellegzetes szarmata leletekkel együtt előforduló kelta edénytípus, továbbá az ugyanitt előkerült nor-pannon fibula, mely a kelta etnikum jelzője. 36 Az első kisszámú szarmata betelepüléssel a területen az 1. sz. második felében számolhatunk. A 2. század során bekövetkezett, nagyobb létszámú betelepedés 37 összefüggésben állhatott a 20 évig tartó markomann-kvád háború lezárultával, s a roxolánok egyes csoportjainak a Kárpát-medencébe költözésével. A 3. század eleji gót és gepida népmozgások felborították a korábbi településrendet, s ennek hatására a veszélyeztetett barbár törzsek egyre nagyobb nyomást gyakoroltak Pannónia provinciára. A 3. század harmadik harmadában megépült a Csörsz-árok, melynek feladata a szarmata területek elkülönítése volt a többi barbár törzs területétől. A 4. század közepén a gepidák tiszántúli terjeszkedésének hatására egyre több szarmata csoport volt kénytelen a Temesközbe és a Duna-Tisza közére áttelepülni. Ezek után a római forrásokból fokozatosan eltűntek a szarmaták, mivel a történetírók ekkor már az új és hatalmas ellenségre fordították figyelmüket. 38 A Duna-Tisza közének szarmata lakossága folyamatosan érintkezett a szomszédos római provinciákkal, ennek bizonyítékai a területen előforduló, római importból származó tárgyak. Kiskőrös környékén egy Victoria szobrocska került elő, 39 Kecel területén 1920 táján és 1934-ben római érmék 40 , és persze a terület szinte minden szarmata lelőhelyén megtalálhatók a római fazekasok munkái, a terra sigilláták. A szomszédos provinciákkal való kapcsolattartást segíthette a Duna-Tisza közén feltételezhető római kereskedelmi út is. Az út a 2. század elején BICZÓ Piroska 1984. 24. KŐHEGYI Mihály 1982. 343. KULCSÁR Valéria 1986. 48. KULCSÁR Valéria 1986. 49. VÖRÖS Gabriella 1983. 135-140. KŐHEGYI Mihály 1972. 107. BICZÓ Piroska 1984. 25-26.
