Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun kerület betagolódása Magyarország polgári tulajdon- és jogrendszerében

CUMANIA 20., KECSKEMET, 2004 205 BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET A JÁSZKUN KERÜLET BETAGOLÓDÁSA MAGYARORSZÁG POLGÁRI TULAJDON- ÉS JOGRENDSZERÉBE Az 1848-as áprilisi törvények megszületése a Jászkun Kerület kiváltságolt népében ellentmondásos érzelmeket váltott ki. A kiváltságolt réteg jelentős többsége kívánt valamilyen változást. A reformkortól nyomon követhetők azok a követelések, amelyek a helyi önkormányzatok képviseleti rendszerének reformját, bizonyos mértékű közteherviselést, az ősiség eltörlését, a kötött földhasználat megváltoztatását követelték. Ugyanakkor a kerületi vezetés élén az a konzervatív Szluha Imre főkapitány állt, aki szembehelyezkedett minden reformtörekvéssel. Az utolsó reformországgyűlés bezárulása után diadalmasan számolt be a kerületi közgyűlésen a privilégiumok sértetlen megtartására tett nádori ígéretről.

1 A közvetlen nádori főhatóság, s a nádor történelmi gyökerekből fakadó óriási tekintélye hozzájárult ahhoz, hogy a polgári átalakulás eszméi sokak számára csakis a privilégiumok megtartásával, annak kereteiben voltak felfoghatók. Az 1848-as áprilisi törvények nagy vívmánya, a jobbágyfelszabadítás a Jászkun Kerületben évszázados valóság volt. A személyes szabadsághoz társuló polgári földtulajdon megteremtése, az úrbériség és az ősiség eltörlése a kerületekre közvetlen hatást 1848-ban nem gyakorolt. Az áprilisi törvények XXV. te. 15 §-a biztosította a redempcióból fakadó magánjogi viszonyok fenntartását. A redemptusokat a jogi nivellálódás inkább elrettentette. Úgy érezhették, csupán kiváltságaikat veszíthetik. Talán ez az ellentmondásos érzelmi reagálás ad magyarázatot arra, hogy a főherceg József nádor utódát, István nádort a forradalom évében tiszteletbeli redemptus címmel és redemptus telekkel ajándékozták meg.

2 A redemptusok egyes rétegeiben félelmet keltett annak lehetősége, hogy az irredemptusok és a zsellérek a privilégium által megteremtett előnyökből részesülhetnek, esetleg részesülni akarnak. A redempcióból kiszorultak népes tábora viszont éppen a forradalomban látta azt az erőt, amely által elérhetővé válnak a redemptus jogok, amely révén beleszólhatnak a helyi politikába. Az eszmélés egyenetlenül, időbeli eltérésekkel, majd Szluha eltávolításával történt meg.

3 A kutatások azt bizonyítják, hogy a polgári átalakulást megalapozó törvények cikkelyei közül 1848:5. te. és az 1848:25. te. végrehajtása zökkenőmentesen zajlott. A népképviselet reformkorban szárnyrakapott eszméinek törvényi megvaló1 В AGI Gábor 1991. 178. 2 BAGI Gábor 1991. 197. 3 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1995. 113-142. Szaluha Imre nádori főkapitány április 2-án mondott le, helyette a belügyminiszter Szentkirályi Móricot nevezte ki főkapitánnyá. Az 1848-as választások részletes elemzését ugyanebben a monográfiában közöltük.