Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Merk Zsuzsa–Rapcsányi László: Megkésett emlékezés
270 MERK ZSUZSA - RAPCSANYI LASZLO közgyűlésbe" 1936. augusztus 27-én. Sorra-rendre érik megyei szintű elismerések, valamint egy belügyminiszteri is 1936 májusában, melyről „Bizalmas" jelzéssel értesíti Fernbach főispán a bajai polgármestert. 46 Több írása jelenik meg a bajai újságokban. Megnyitja a tuberkulózis elleni ismeretterjesztő kiállítást, felszólal a hétnapos egészségügyi héten, több egészségvédelemmel kapcsolatos előadást tart. Vezércikkben köszönti a bajai Liszt Ferenc Kör ünnepségét. írása a korabeli zsurnaliszta szép melódiája, magasztos érzelmű, emelkedett stílus egy zenetörténeti apropó kapcsán, vagyis Liszt Ferenc (1811-1886) születésének 125., halálának 50. évfordulóján. 47 Nagy István festőművészről két ízben is részletesen ír, első alkalommal még jánoshalmi orvosként. 48 Költői képekkel, honfiúi érzelemmel átszőtt mondatai a hazafias óda sajátos hangulatát keltik. A festőművész temetésén, 1937. február 16-án id. Éber Sándor festőművész és Rapcsányi Jakab mondott „megható" beszédet a bajai Kálvária temetőben. 49 A Bajai Újság 1937. március 17-én megjelent cikke szerint „A Nemzeti Kaszinó vasárnap este, március 14-én társasvacsora keretében emlékezett meg a nemzeti ünnepről. A vacsorán dr. Rapcsányi Jakab mondotta az ünnepi beszédet." Az evangélikus vallású Rapcsányi Jakab - mint azt később láthatjuk, egyházának hívő és buzgó tagja - bajai tartózkodása rövid időszakában nem találta meg egyházával a kapcsolatot. Jánoshalmán alig éltek evangélikus vallásúak, lelki gondozásukat Kiskunhalas látta el, s ez ma is az egyházi területi beosztás. Bajára kerülve, ahol hívei, temploma és tiszteletese is van az „ágostai hitvallásúaknak", nem találkozunk Rapcsányi Jakabbal, pedig ebben az időben történt a templom nagy átalakítása. Kemény Gábor bajai evangélikus tiszteletes által írt, A bajai ágostai hitvallású evangélikus keresztyén anyaegyházközség története 1913-1951 с kéziratban az adományozók között nem szerepel. 50 Sikertörténet folytatása-e a délvidékről érkező jánoshalmi orvos élete és munkássága immáron Baján? Úgy tűnik, nem, hiszen senki sem emlékszik rá, pedig ő a monográfia szerzője, megyei és minisztériumi kitüntetett, folyamatosan publikál a bajai lapokban, mégis 1938 körül elköltözik a városból. Alig három évet élt Baján, a Szent Antal utcában, majd egy nagyvárosban, egyetemi városban, Szegeden telepedett le a Somogyi u. 20. szám alatt, a Fekete-házban, mely ma a Móra Ferenc Múzeum Történeti Osztályának ad otthont. Felső-Bácska, 1934. május 4., Felső-Bácska, 1935. január 18., Baja-Bácska, 1936. augusztus 27. BKMÖL, Borbíró (Vojnics) Ferenc 1410/t. Baja-Bácska, 1936. szeptember 30., -rj- szignóval október 3-án. Bajai Újság, 1934. június 2. Bácskai Újság, 1937. február 17. Az újság id. Éber Sándor gyászbeszédét közölte. Kemény Gábor, TIM Adattár 1667.93. 37-41. - A kéziratos egyházközség-történetben azonban ismét találkozunk Nagy András nevével: „Fokozódnak a folytatólagos megajánlások, elkötelezések. Már tervet is készít Nagy András vár. műszaki tanácsos, r. kat. vallású testvérünk. Később részleteiben is kidolgozza, és mindezt teljesen díjtalanul." Kemény Gábor, TIM Adattár, 1667.93.38.
