Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Rosta Szabolcs: Pusztatemplomok Kiskunfélegyháza környékén
118 ROSTA SZABOLCS jaikkal, javaikkal és sátraikkal költöző kunokat említ. 18 Ennek ellenére ebben az időben már semmiképpen sem nevezhetjük általánosnak ezt a fajta életmódot. Az 1347-es és 1349-es forrás számunkra különös jelentőséggel bír, abban talán a Pétermonostorát újra benépesítő vagy oda betelepülő kunokról lehet szó. A legkorábbi betelepülők szállásainak nyomaira eddig nem sikerült rábukkanni. Kérdéseket vet fel ezzel kapcsolatosan Wicker Erika 1998-as Ferencszállás-Tőzegesen végzett ásatása, ahol közel 30 kör alakú építményt tárt fel, melyek az Árpád-kori anyagot rejtő objektumokat fedték. Ezek pontos párhuzamait tárta fel Balogh Csilla Petőfiszállás-Szentkúton, de ezeknek az építményeknek a kunok jurtáival történő azonosítása csak egy a lehetőségek közül. 19 Jurtaként értelmezhető építmények Cumania területén kívül a Kárpát-medencében is előkerültek, például Karcag-Orgondeszentmiklóson, Perkátán, CsengeleFecskésen, a jász Négyszálláson. Mivel feltárásuk különösen nehéz, teljes bizonysággal nem állíthatjuk ezek szállásként való alkalmazását. 20 Már Cumania területén bebizonyosodott, hogy a kunoknak állandó téli szállásaik, városaik voltak. Állandó téli szállásaikkal Magyarország területén már betelepülésük kezdetétől számolhatunk. Eltérő vélemények vannak a tekintetben, hogy a téli szállások nálunk hol helyezkedhetnek el: lakott magyar települések környékén, elhagyott településeken vagy eleve lakatlan vidékeken." 1 A kunok számára Magyarországra költözésük előtt sem volt ismeretlen a kereszténység, bár viszonyuk hozzá feltételesnek mondható. Mind Bare 1227-es megkeresztelkedését, mind a Radnai-hágónál történt ünnepélyes aktust is főként politikai okok kényszerítették ki. így a kunok megtérése a 14. század második harmadáig igen vontatottan haladt, melynek egyik fő bizonyítéka, hogy a vezető réteg egyes tagjai nemcsak a 13. század folyamán, hanem még a 14. század elején is pogány rítus szerint, magányosan temetkeztek. Ilyen temetkezések például: Felsőszentkirály, Csólyos, Csengéié, Kunszentmárton, Bánkút, Balotapuszta, melyek tökéletes párhuzamai a cumaniai előkelők temetkezéseinek. 22 A kun temetkezési szertartás egyik jellegzetes elemére, a csészetartó kőszobrok meglétére csak áttételes történeti-néprajzi bizonyítékaink vannak Magyarország területéről. 23 A szállástemetőkkel kapcsolatosan igen bonyolult a helyzet. A kutatás sokáig úgy tartotta, hogy a szállástemetők megnyitásának ideje pénzzel keltezhetően leghamarabb a 14. század elejére tehető. 24 Újabban azonban részletes elemzések kimutatták egyes tárgytípusok - liliomos, Agnus Dei feliratú, kettőskereszt-ábrázolású gyűrűk, illetve ezen jelképek övvereteken, préselt lemezeken való ábrázolása; 18 SELMECZI László 1986. 193. 19 WICKER Erika 2000. 9-20. 20 HORVÁTH Ferenc 2001. 228. 21 SELMECZI László 1992. 124-125. 22 PÁLÓCZI-HORVÁTH András 1985. 98. 23 FODOR István 1970. 124. 24 PÁLÓCZI-HORVÁTH András 1973. 245.
