Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Kürti László: Egyháztörténet és politika: Ladánybene betelepülése

EGYHÁZTÖRTÉNET ÉS POLITIKA... 245 A sok kifogásnak meg is lett az eredménye: még két év sem telt el és Mihálovits Ernő már egy újabb javaslattal állt elő és káplánját javasolta kinevezni Ladánybenére Fekete helyett. Javaslatára a második ladánybenei lelkész Kovács Pál lett, aki hivatalát 1939. augusztus 29-én vette át. Kovács már 1937-től Lajosmizsén szolgált Mihálovits mellett.

77 Őt a ladánybenei lakosok sokáig csak „templomépítő" névvel illettek, mivel nevéhez fűződik a templom építése és a hitélet fellendítése. Ám hiába volt kérése: a püspök hajthatatlannak mutatkozott mivel úgy döntött, hogy „míg a templom el nem készül, addig ott bérmálás szentsége nem szolgálható ki."

78 Az 1912-ben Hévízgyörkön született Kovács Pál nagy lelkesedéssel látott a gyűjtésnek és a kérvényeknek. Ehhez megnyerte a község vezetőit: a képviselőtestület 1940. május 29-i gyűlésén egyhangú határozott hozott, hogy 800 négyszögöl területet „örök tulajdonjoggal" a helyi egyházközségnek juttat minden térítés nélkül.

79 Majd újabb adományokért másokat is megkeresett 80 A többi között Kecskemét városát is kérte, hogy járuljanak hozzá a ladánybenei templom építéséhez, de a város polgármestere, hivatkozva az árvízkárosultakra, nem tudott segítséget nyújtani.

81 Kovács azonban nem adta fel: 1941-ben Milotay István országgyűlési képviselőhöz fordult segítségért. A képviselő azonban óvatos volt: figyelmeztette Kovácsot, hogy "igen nagy körültekintéssel és alapos átgondolással kell tehát hozzáfogni egy ilyen nagyszabású - 40 000-50 000 pengőt igénylő építkezés keresztülviteléhez."

82 A sok kérelem és levél nem volt hiábavaló: 1942-ben a Szentlélek Szövetség budapesti irodája 1000 pengős adomány segélyt utalt át Ladánybenére.

83 Kovács 1940-ben felkérte Fábián Gáspár budapesti mérnököt, hogy egy 1000 fős templom tervét készítse el. Hanauer püspök jóváhagyta a tervet és 1942-ben sikerült is elegendő cementet szerezni az alapozás megkezdéséhez.

84 Egy évvel később Kovács, egy levélben felkérte József püspököt, hogy a templomalap szentélését vállalja el. Büszkén írja, hogy az alap már 90 cm magas és 6000 téglát is sikerült szereznie. A szentelést a püspök más elfoglaltságára hivatkozva nem tudta 7 BÁNK József, 1970,319. 8 Váci püspöki levél Kovács Pálnak, 1940. december 2., Lajosmizsei Helytörténeti Archívum. 9 Alispáni iratok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, PML, IV. 408/b, 61 027, 1940. május 29. 0 1941-ben Brummer Kálmánné (szül. Brazzarotto di pauli Aranka) egy festményt is felajánlott, melyet a bécsi A. Ebért festett és az adományozó édesanyját ábrázolta. Levelét 1941. december 3-án írta az egyházközség elnökének. 1 Kecskemét város polgármesterének levele Mihálovits Ernő kanonoknak, 1941. január 8. Lajosmizsei Helytörténeti Archívum. 2 Milotay István országgyűlési képviselő levele Kovács Pálhoz, 1941. december 16. Lajosmizsei Helytörténeti Archívum. 3 Hillinger Oszkárné vezető levele Kovács Pálnak, 1943. január 11. Lajosmizsei Helytörténeti Archívum. 4 Levél a váci püspöki hivatalból, 1942. augusztus 28-án, amelyből kiderül, hogy Hanauer püspök még halála előtt jóváhagyta az építendő templom tervrajzát. Lajosmizsei Helytörténeti Archívum.