Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában
28 WICKER ERIKA Kalocsa környékén további öt (hat?) településen is rácok (vagy rácok is) laktak a 16. század utolsó harmadában. 119 Közülük „...három falu népessége a korábbi színmagyarból teljesen délszlávvá lett. " E három település Éld, Ságod és Jobbágyi, de rác lakosságot említenek a defterek Hajós/Hetős Szentgyörgyön, Orbágyon továbbá Nádudvaron is. A települések közül problémamentesen azonosítható a bajai náhijébe tartozó Nádudvar - Nádudvar (a mai Nemesnádudvar) és Ságod - Ságot (Sükösd EENy-i része). Az 1570-es defter mindkettőben délszláv lakosságot (13 ill. 24 háne) jelez. Ild feltehetően nem a Duna melletti, Fájsz környéki Élddel, 122 hanem az Ild/Éld/Hild - üde névalakban szereplő, a mai Hajós Ny-DNy-i határában fekvő Hilddel azonos. A korábban pusztaként nyilvántartott településen 1570-ben délszlávok laktak. 123 Ekkor 5 hánet, 1578-ban 18 (más adat szerint 17) adófizető háztartást tartottak számon. 124 Ha nem is az azonosítása, de egymáshoz való viszonya bonyolultabb annak a két településnek, melyeket a középkorban és a törökkor folyamán Orbágy ill. Hajósszentgyörgy/Szentgyörgy/Orbágyszentgyörgy - Hajós Szengyörgy néven jelöltek az írott források. 125 Utóbbit ráadásul olykor Hetős Szentgyörgynek is nevezték. 1578-ban délszlávok lakták, 1580-ban vegyes magyar-délszláv, tíz év múlva csak délszláv lakosai voltak. 126 A település kétségkívül a mai Hajóssal azonosítható. Orbágy faluban 1578 táján 5 háne, 1580 körül szintén 5 háne, ekkor már biztosan délszláv lakost tartottak számon. 127 A települést teszik a mai Hajós DK-i határába is, ezen a helyen azonban a hódoltság alatt már puszta Csákányfő, egykori 119 Vass Előd általában az 1548-1578 közötti tahrir-, timár- és dzsizje-defterek adatait közli, és öt településnél jegyzi meg, hogy ott bizonyos időszakban délszlávok laktak. VASS Előd 1980; Csorba György az 1570. évi tahrir deftert vizsgálja, és három falunál jelez délszláv lakosságot (köztük Jobbágyi Vass Elődnél nem szerepel délszlávok lakta falukként). CSORBA György 2000. 120 1548: 16 háne; 1552: „19 hane és 9 új hane és 1 bíró"; 1560 („másik Csanád" faluként is említik): 37 háne, ekkor szultáni hász-birtok.; 1570: 13 háne. VASS Előd 1980 170.; 1578: 9 háne. ENGEL Pál 2002; 1620: 22 háne. VASS Előd 1980 170.; 121 1548 és 1560: 4 háne, 1570: „Ságod nevű másik Dorogház fi- délszláv lak.-gal és Mehmed Efifendi Berénfiőd majorjával. " VASS Előd 1980 172.; 1578: „Ságot=Ződegyház", 24 háne. ENGEL Pál 2002. 122 VASS Előd 1980 163. 123 CSORBA György 2000 166. 124 VASS Előd 1980 163.; CSORBA György 2000 166.; ENGEL Pál 2002. 125 ENGEL Pál 2002. 126 VASS Előd 1980 164.; 1548: (külön Hajós) 12 háne és (külön Szentgyörgy) 8 háne; 1560: (Hetős Szentgyörgy) 22 háne; 1570: (Hetős Szentgyörgy együtt Szentgyörgy és Kékős /Kéles - WE/ pusztával) 14 háne; 1578: „22 háne délszláv Kékős psz.-val"; 1580: 22 háne; 1590: 12 háne. Uo.; Más források 1578-ban 21 hánét jeleznek. ENGEL Pál 2002. 127 1548: 10 háne; 1560: 9 hábe; 1570: 3 háne; 1580-82: „5 hane délszláv lakos". VASS Előd 1980 171.; 1578: 5 háne. de nem tudni, délszlávok voltak-e. ENGEL Pál 2002.
