Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Kürti László: Egyháztörténet és politika: Ladánybene betelepülése
EGYHÁZTÖRTÉNET ES POLITIKA... 249 „Alulírott azzal a tiszteletteljes kéréssel járulok a Gazdaság vezetőségéhez, hogy templom építéshez téglát, épületfát adni szíveskedjen ... Tudomásunk szerint a Táborban több olyan anyag van, amit mi fel tudnánk használni ... Mi hajlandók volnánk az anyagot később vissza téríteni, tehát nem ajándékba kívánjuk ...A nemzet vagyonát így megmentenénk a pusztulástól, ha nem kapjuk meg, akkor az eső és a téli fagyok tönkre teszik ... Ha most sikerülne anyagot kapni, és így új erővel tudnánk a demokratikus Magyarország felépítésén dolgozni, egy régi hőn óhajtott vágyunk teljesedne. " 98 A kérésnek megvolt a foganatja és a katonai táborhoz tartozó falkatelep romos épületeit megkapták. Ezt így örökítette meg a plébános: „A téglahordás egy hónapnál tovább tartott. Volt olyan nap, hogy kétszáz ingyen munkás dolgozott, ki kocsijával, ki csákánnyal, vagy kőmives kalapáccsal, ugyanis a tégla inkább a földben volt, az alapokban, erős habarcsba rakva, amelytől a helyszínen tisztítottuk meg a téglát, hogy fölösleges anyagot ne hordjunk. " Az év során műsoros esteken és előadásokat szerveztek helyben, de Lajosmizsén és Tatárszentgyörgyön is felléptek, hogy a bevételből finanszírozni tudják a templomépítést. A lakosokkal Berente József tanyájáról addig hordták a homokot, amíg kellett. A ladánybenei katolikus egyházközség templomának alapkőszentelése 1946. október 13-án vasárnap misével egybekötött ünnepléssel kezdődött. Ez egybeesett a Magyarok Nagyasszonyának ünnepével és a búcsúval. A főpapi szentmisét Bárányi László kerületi esperes, kecskeméti apátplébános celebrálta. Az alapba egy emlékiratot és második világháború előtti pénzeket falaztak be. A késések az anyaghiány miatt a templom építése tovább húzódozott: 1946 decemberében a martfűi téglagyár állt el a cserepek szállításától. 100 A plébánost ez sem tántorította el: hogy a hiányzó összeget előteremtse az egész megye területére és még Szolnok megyére kért pénzgyűjtési engedélyt. Hogy a számlákat fizetni tudják az egyház kénytelen volt megválni hatholdas ingatlanától, amiért 5000 forintot kapott. 101 A templomépítés mellett az egyház missziót és kultúrműsorokat támogatott: Lajosmizsén mintegy 6000 ember vett részt az 1947-es misszión. Baracspusztán az MKP rendezvényét a KALOT volt tagjai és egyháztagok megzavarták. Dani Károly, lajosmizsei varroda vezetőjének és a budapesti Bazilika nagytemplom Credo elnökének, vezetésével Ladánybenén is megalakult a Credo, ami a közösségi munkát nagyban segítette. Igaz ezek a lépések már hiába voltak: az Kovács Pál levelének piszkozata Örkénytábor vezetőségéhez, 1946. április 26., Lajosmizsei Helytörténeti Archívum. A ladánybenei róm kat. lelkészség története 1937. szeptember 5.-től, 46-47, Ladánybenei Plébánia Irattára. Martfűi Téglagyár levele Kovács Pálnak, 1946. december 6. Ladánybenei Község Irattára. A ladánybenei r. kat. egyházközség egyháztanácsának jegyzőkönyve, 1947. május 18.
