Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Kürti László: Egyháztörténet és politika: Ladánybene betelepülése

EGYHÁZTÖRTÉNET ES POLITIKA... 231 adósságukat, egy 1880-as „Kötelezvényében foglaltak szerint hamar kiegyenlítenek. Nyilvánvalóan evvel a plébános rövid tevékenységét hálálták meg.

12 Egészen a 20. század első évtizedekig a plébánosokat Lajosmizse község biztosította, már amennyire tudta. Czeisz József 1879. június 6-án kötött szerződést a ladánybenei lakosokkal a lelkipásztori munka ellátására. A szerződést Zana Ágoston, Bartók András, Danics György, Lázár Fábián, és Lázár Mátyás írták alá. A Jászlajosmizse község és az egyház pecsétjével ellátott szerződést egy ötvenkrajcáros bélyeggel hitelesítették és a hivatalosság miatt Szabó Imre főbíró és Piroska Gyula jegyző, valamint Bogyó Pál kecskeméti kerületi apát plébános írta alá. Peitler Antal József püspök a szerződést július 24-én jóváhagyta. A szerződés rögzítette a lajosmizsei plébános fizetését (évi 180 forint és stóla), amelyet mindig szeptember 29-én egy összegben voltak kötelesek fizetni. A lajosmizsei kántornak - amíg a ladánybenei át nem veszi ezt a teendőt - évi húsz forintot, a stóla kétszeresét és a búcsúztatási díjakat kellett fizetni. A ladánybeneieknek még a plébános szállításáról (kocsi) is kötelesek voltak gondoskodni.

13 A püspök és a lajosmizseiekkel januárban kötött szerződésben szabályozta a stóla pontos illetékét.

14 Lényegében ugyanezt a szerződést kötötte meg a beneiekkel a lajosmizsei plébános utódja, Sághi Imre is 1888. decemberében.

15 Az első tudósítások szerint a helybeliek az iskolaalaphoz tartozó, mintegy 2 holdnyi területen szándékoztak egy hivatalos temetőt nyitni. Ezt azonban a váci püspöki hivatal nem engedélyezte, arra hivatkozva, hogy az iskolaalapnak szánt földterületét nem lehet más célra felhasználni. De egészségügyi szempontból sem volt alkalmas ez a hely az iskola közelsége miatt.

16 A kérdés megoldása nemsokára jelentkezett, mégpedig Zana Ágoston személyében, aki saját földterületéből hajlandó volt kétholdnyi területet cserélni temető céljára.

17 Az iskolaszék létrehozásával egy új pecsét is jelezte (A J. Ladány Benei Rom Kat Iskolaszék Pecsétje 1880), hogy hivatalosan egy olyan intézmény jött létre, amely egy még nem létező politikai közösség létező intézményét jelentette. A sok kérelem ellenére azonban az 12 A 100 forintról szóló Kötelezvény 1879. június 18.-án Berente István, Zana Ágostos, Lázár Fábián, és Lázár István ladány-fél-benei birtokosok, valamint Kucsera Ágoston Örkényi plébános aláírásával készült. Ladánybene Irattára, Egyházi ügyek. A Szerződés egyik eredeti példánya, 1879. július 6., Lajosmizsei Helytörténeti Archívum. 14 A stóla illeték volt: „Kap a tisztelendő lelkész úr a szomszéd községekben bevett szokás szerint énekes misétől 1 ftot, olvasott misétől 50 kr. Öreghalottól 1 fit, kis halottól 40kr. Koporsó szeneléstől 1 frt. Liberától 1 frt. Gyermekágyasok és menyasszonyok avatásától 30 kr. Esketésért délelőtt délután 1 frt. Anyakönyvi kivonatokért darabonként 1 frt." Lásd, Szerződvény, 1879. január 19., 427/1879, Acta Parochiarum Lajosmizse, Váci Püspöki és Káptalani Levéltár, Vác! A szerződést a járási szolgabíró január 31-én, a váci püspök február 16-án hagyta jóvá. 15 A szerződés 1888. december 10-én meg is köttetett, Acta Parochiarum Ladánybene, 1598, 1889, Váci Püspöki és Káptalani Levéltár, Vác. 16 Lásd Neszveda István püspöki alhelynök levele Czeisz József lelkésznek Jász-Lajos-Mizsére, 1879. szeptember 17. Ladánybene Irattára, Egyházi ügyek! 17 Neszveda István szentszéki elnök levele Czeisz József Lajos-mizsei lekész úrnak, 1880. május 22. Ladánybene Irattára, Egyházi ügyek.