Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában
WICKER ERIKA Megjegyzés: Csepcs középkori, a hódoltság korban pusztává vált, Besenyő - Besnő középkori, a hódoltság korban gyéren lakott 439 vagy Ságod - Ságot középkori, a hódoltság korban rácok lakta településsel 440 lehet azonos. SZEREMLE 441 (105-110.) (-) SZEREMLE - „PUSZTATEMPLOM" Templom Középkor A határperek tanúsága szerint még a 18. század első harmadában is jól látszottak a „régi Szeremlyei Templom" maradványai. A romokról azonban a környékbeli délszlávok egy része nem tudta, micsoda. Az 1606 körül született Tyiro Kernyio, borsodi, majd dautovai lakos „az puszta Epületet látta régenten, kinek mégh térgyén fölül való maghossághu kőfala volt, de mi volt és minek neveztetett, nem tudgya. " A jól látszó romot „...közönségesen Szrimlyánszka Kuszának, azaz Szeremlyei Templomnak" nevezték a bajaiak az 1710-es években. 442 A per egyik magyar tanuja „az Templomot az Attyátul is hallotta Szeremlyeinek lenni, s érte vagy egy rőfnyi magosságára az kőfalát fel lenni. " Egy másik tanú a templom „...fenn álló falait is circ. fél ölnyi magosságra élte és látta Szemeivel. " 443 A templomrom teljes elpusztítására 1728-ban került sor. Ekkor Baja tanácsa ásókkal és kapákkal felszerelt embereket küldött, hogy ,,...a' réghi Szeremlyei kő Templomot fundamentumából kapállyák." A munka több napon át tartott: „Teghnap Mégh csak környös körül az fundamentumot tisztogatták s belül is sok helyen föl hanták, kivált a santusariumját és az oltárnak köveit, a' mint az pap Misét szokott mondani, asztis megh találták. Mái napon pedigh ismét Truponkint mentek ki kapákkal... " Megjegyzés: Bizonyossággal nem dönthető el, hogy a Szeremle-Görönd vagy a Szeremle-Templomhegy temploma-e (bár a névhasználat az utóbbit erősíti). 439 ENGEL Pál 2002 440 VASS Előd 1980 172. 441 Szeremle falu helye a középkortól az újkorig többször változott: HEGYI Klára 1976 192-206; KAPOCS Nándor - KŐHEGYI Mihály 1980 31-34.; BÁRTH János 1989b. Az egyes településhelyek azonosítására itt és most nem vállalkozhatom. 442 BÁRTH János 1989b 363-364.; Ugyanezt az elnevezést ismerte az 1641. évi születésű, 1726 táján már baracskai lakos Veszelin Tatity: „...az réghi épületnek helyit hallotta mindenkor kuszának, magyarul Templom hellyének hivatni. " Uo. 364. 443 BÁRTH János 1989b 364. 444 BÁRTH János 1989b 364.; A templomrom teljes elpusztításának oka az lehetett, hogy „Czohor Márk bajai földesúr egy idő után valószínűleg megunta, hogy a középkori Szeremle templomának romjai, fennálló bizonyítékok gyanánt akadályozzák birtokszerző törekvéseinek kiteljesedését. " Uo.
