Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában

ESZAK-BACSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN 7 A három lakatlanná vált magyar településre, Arany - Górni Aranyasra, Garára és Borsód - Borsotra

1 1561 táján

11 beköltöző balkániakat nagyobb délszláv tömegek követték, s a század utolsó harmadára az elnéptelenedett észak-bácskai falvak nagy része újjátelepült. A folyamat eredményeképp Észak-Bácska lakossága és településhálózata alapvetően megváltozott. 1570-1571-ben Baja környékén 28 lakott település volt,

12 az 1572. évi összeírás szerint pedig „szerb" lakói voltak Kelebiának, Tompának, Ludasnak, Borsóinak, Mátiháznak, Mélkútnak és Ivánkának is.

13 1578 -ra a bajai náhije 29 lakott helyéből már csak Szeremle - Szeremlén, Monostor, Csanád és Besenyő - Besnő volt magyar. „Az első három nagy lélekszámának köszönhette kitartását, egy évtized alatt azonban az ö lakosságuk is fogyott. Szeremlén 1570 körül 76 dzsizje-fizető háztartást írtak össze, 1578-ban 66ot, Monostoron 34-ről 22-re, Csanádon 54-ről 39-re csökkent a családok száma. Besnőt az első időpontban 9 család lakta, 1578-ra számuk kettőre apadt: a falu halálra volt ítélve",

14, és soha többé nem települt újra: nevét Sükösd Ny-i részén Nagy-Besnyő határrész őrzi. „A hódoltság talapzata tehát erre az időre már visszafordíthatatlanul délszláv - nagyobbrészt szerb, kisebb részt bosnyák - etnikumú területté vált, ezért emlegették a 17. századi magyar nyelvű források már rendszeresen Rácországként. " Az új lakosok etnikai meghatározása azonban nem ilyen egyszerű. „SÁTORLAKÓ VÁNDOROK" AZ ÚJ NÉPESSÉG ETNIKAI ÖSSZETÉTELE „A jövevényeket szándékkal nevezem balkániaknak, nem pedig szerbeknek, bosnyákoknak (mégcsak nem is délszláv oknak) vagy vlahoknak, mert lehetetlen e népelemeket szétválasztani. " Azzal minden történész egyetért, hogy a hódoltság kori Magyarországra vándorolt délszláv népesség összetett volt. Az inkább a 17. század közepétől 10 A települések névalakját mindig aszerint adom meg, ahogy az adott korban nevezték. Arany középkori falu neve pl. a defterekben Górni Aranyas, Borsódé Borsot alakban fordul elő; a közép- és hódoltság kori névalakot ENGEL Pál 2002, az 1598 körülit a Pálffy-féle oklevelek, a 17. századit pedig IVÁNYI István 1907 és 1909 ill. VASS Előd 1980 alapján. " „A telepítést egy 1559. június 14-én kelt szultáni rendelet némileg eltérően írta le. Eszerint a szigetváriak szüntelenül zaklatják a Zomborból Budára tartó utat. Ezért egy korábbi rendelet Harka faluba 'sátorlakókból' ötven müszellem családot rendelt telepíteni, a mostani pedig az ő helyükre ötven puskás müszellemet és további harmincat, összesen nyolcvanat, hogy az utat Bajáig vigyázzák. (Harka vagy más olyan falu, amelynek neve a leírt betűk adta szóképbe erőltetés nélkül beolvasható, Zombor és Baja között nem volt; a szultáni tanács rendeleteiben a kisebb helyneveket rendszeresen elírták: ezúttal valószínűleg Garából lett Harka.)" HEGYI Klára 2001 1289. 182. j. 12 VASS Előd 1989 170. A települések nevét sajnos nem közli. 13 UNYI Bernárdin é.n. 58. Forrást sajnos nem közöl. 14 HEGYI Klára 2001 1286. 15 PÁLFFY Géza 2000 178. 16 HEGYI Klára 2001 1280.