Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában

58 WICKER ERIKA További emberi vázcsontok és templomra utaló nyomok kerültek elő 1960-ban: „A csontváz ott hevert a felszínen. A környéket bejárva azt tapasztaltuk, hogy az innen kb. 1 km-re lévő Kígyós patakkal többé-kevésbé párhuzamosan haladó dombvonulat aránylag jól kiemelkedik a környezetből, helyenként 10-14 méter magasságra is. A dombsoron végig középkori település húzódik, itt-ott, különösen a földhát közelében emberi csontokat is találtunk, tégla és kőtörmelékkel együtt. A legmagasabb ponton állott tehát a templom, itt volt a temető is. Mintegy 60-80 méteren tudtuk körben követni a kiszántott csontokat. A falu pedig hosszan, mintegy 300-400 méterre délre és 150-200 méterre északra elhúzódik 100-150 méter szélesen. A régi térképek még a XIX. sz. legvégén is Temető hegy néven jelzik a dombot, ma Hadiföldek néven is szokták emlegetni ". Megjegyzés: Talán Mátyusháza - Mátiház középkori, a hódoltság korban rácok lakta településsel vagy a középkori Hagymásegyház településsel azonos. CSIKÉRIA (35.) 35. CSIKÉRIA - SEBESTYIN (SEBESITY?) Templom, temető Középkor „Egy 80 m átmérőjű, 1 m magas homokdombon Ny-K irányítású vázak kerültek elő. Mintegy 150-200 sír fekhetett itt. Látszik a templom alapfalának téglasora is, de méreteket már nem lehetett felvenni. Az egész dombot dózerolták, és lenyomták a völgybe. [...] Mindössze egy ládazárat sikerült megmentenünk. [...] nyilván a török alatt pusztult el a környéken elterülő falu. " Megjegyzés: Sebestyénháza - Sebesegyház középkori, a hódoltság korban rácok lakta településsel azonosítható. DÁVOD (36.) 36. DÁVOD - DÓZSA GYÖRGY U. 73. Templom, temető Középkor - 18. sz. Egy helyi lakos 1933-ban „...közvetlenül a község szélén ásatás közben várromokra és egyéb, a régi időkből származó maradványokra bukkant. Többek között rábukkant egy sírra is, amelyben nagyobb tömegű csontvázat talált. " „...a föld színe alatt 2 m mélységben kezdődőleg 20 m hosszú három fal húzódik a község egyik utcája alatt. A falak 50-60 cm vastagak, mész és égetett tégladarabokból vannak. Ezen falak között szorosan egymás mellett csontvázak hevernek. A fejek Ny-nak, a lábak K-nek vannak elhelyezve. [...] alatta újabb hullasorokfeküsznek. " 2 9 Kőhegyi Mihály terepbejárása, 1963. KJM RA 2000.896. 10 Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1962. TIM RA 112-2001.; Rég.Füz. Ser.I. No. 16. 1963. 81. 11 Mojzes Sándor levele a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Osztályának, 1933. KJM RA 69.254. 2 Aláírás nélküli levélmásolat, szerzője nagy valószínűséggel Mojzes Sándor, 1934. KJM RA 69.254.