Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában

40 WICKER ERIKA településről tudtak (de nem tudni, mennyi volt ezek között Észak-Bácskában), a mintegy 4000 katolikus ekkor kb. 30 faluban élt, de a növekvő lélekszámok (30 év múlva már 13 000 katolikust tartanak számon) folyamatos bevándorlásokra utal­nak. 191 1649-ben Ibrasimovich Máriusz belgrádi püspök egyházlátogatási jegyző­könyve helységenként felsorolta a hívők számát. Járt az egykori rác Jankovácon, Mélykúton, Garán és egyéb falvakban, ahol akkor már katolikusok éltek. Janková­con ekkor 50 házban 1013 katolikus lakott, a garai katolikusok számát nem ismer­jük, de 58 házuk volt, s a megbérmáltak számából következtetve Mélykút lakossá­ga is viszonylag nagy lehetett, bár csak fele a jankovácinak. 192 Katolikusok (is?) laktak 1660-1680 között Madarason, Kelebián, Szentivánon és Bikityen is. 193 Bár e „szántó s vető és marha őrző pásztor"-ők is rácoknak nevezték magukat, 194 nem leszármazottai Észak-Bácska évtizedekkel korábbi délszláv-vlah lakosságának, 195 és az 1693-as évektől a hivatalos iratok is „...határozottan különbséget tesznek katolikus rácok, azaz bunyevácok és görögkeleti rácok, tehát szerbek között". III. KÖZÉPKORI ÉS HÓDOLTSÁG KORI LELŐHELYEK ÉSZAK-BÁCSKÁBAN 197 A középkori és hódoltság kori települések pontos azonosításához vihet köze­lebb a jelenleg ismert középkori-hódoltság kori lakott települések és régészeti lelő­helyek térképre vitele. 198 Ennek alapján több lelőhelyet sikerült írott forrásokból is ismert településekhez kötni. 199 191 MOLNÁR Antal 2000 135. 1-2. táblázat; 156. 192 MOLNÁR Antal 2000 135. 1-2. táblázat.; Összehasonlítva a legutolsó defteradatokkal, Mélykút és Jankovác lakossága számottevően nem nőtt, Garán viszont megduplázódott a házak száma. 193 VASS Előd 1989 185. 194 A rác elnevezés állandóan felbukkan a 18. század első felének határpereiben is: BÁRTH János 1989a-c; 1997; 2000; Az idézet: BÁRTH János 1989a 445.; „Baja környékéről az 1660-1680 közötti időszakban a csávolyi, garai, madarasi, raglaticai, kelebiai, szentiváni és bikityi 'katolikus rác jobbágyok' aláírású leveleikben alkud­nak meg afiileki magyar végvári őrséggel adófizetésükről. " VASS Előd 1989 185. 195 A bácskai bunyevácok elődeinek őshazáját Nyugat-Boszniában vagy Nyugat-Hercegovinában feltételezik, a sokácok feltehetően Közép-Boszniából származnak. MOLNÁR Antal 2002 120-121. 196 KISS Z. Géza 1989 28. 197 A régészeti lelőhelyek katalógusában csak a magyarországi lelőhelyeket áll módomban ismertetni. 198 Problémát jelent, hogy Észak-Bácskában elenyésző a legalább részben megkutatott középkori templomok száma (település gyakorlatilag nincs). Ha leletek kétséget kizáróan Árpád-kori lelőhelyre utalnak, azt a lelőhelyen nem vettem fel a listába. A helyszínelések jelentése azonban általában csak tégla- és csontmarad­ványokról szól, igen gyakran „Árpád- vagy középkori" datálással. Annak oka, hogy egyes települések határá­ban (pl. Csávoly, Felsőszentiván, Madaras, Szeretnie) túlságosan is közel vannak egymáshoz templomos temetők, az lehet, hogy e lelőhelyek egy része Árpád-, más részük középkori. Jelezem azokat az ismeretlen korú lelőhelyeket is, melyek elvileg kapcsolatba hozhatók tárgyalt korszakunkkal. 199 Mivel a lelőhelyek döntő többségén régészeti feltárás nem történt, datálásuk csak a helyszínelések jelentései alapján, helyenként tehát bizonytalanul történhet. A keltezésnél követem a jelentésekben foglaltakat, azaz ahol század pontosságú, olt azt közlöm (ez különösen a 17. századtól felfelé jellemző). Amely lelőhelyek biztosan hódoltság koriak, ott ezt a meghatározást választottam akkor is, ha a jelentésben esetleg középkor szerepel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom