Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Székelyné Kőrösi Ilona–Bánóczki Péter: Magyar díszviseletek régen és ma (Kiállítás a Cifrapalotában)
374 SZÉKELYNE KOROSI ILONA - BANOCZKI PETER végződő, körbefutó zsinórdíszítéssel. Ujja gyári csipkéből készült, könyökénél összehúzott, fodros, kerek nyakkivágását álló tüll fodor keretezi. Szoknyája derékban ráncolt selyembrokát, fekete tüll béléssel. A derekához hozzávarrott fekete kötény gyári csipkéből készült, szélén aranyszínű beszövésekkel. A fejdísz: párta fátyollal. A párta alapja tüllel bevont drótmerevítés, elöl fehér gyöngysoros díszítéssel; a hátrafelé lelógó fekete fátylat aranyszínű hímzés díszíti. Az öltözet kiegészítője a téglalap alakú, fekete bársony tarsoly, ezüstszínű gyári horgolt szalaggal szegélyezve, mindkét oldalán ezüstszínű hímzett virágmotívummal. A Katona József Múzeum történeti gyűjteményéből a XIX. század végi magyar díszviseletet reprezentáló férfi díszmagyar öltözetet mutattuk be. Ennek felső része kék, nadrágja meggyszínű. Dolmánya és a prémmel szegett mente aranyszínű zsinórozással díszített, paszományos által készített aranyszínű, hosszúkás formájú gombokkal záródik. Mindkét kabátfele hátán kerek, galambkosár nevű díszítményt is találunk. A nadrág eleje zsinórozott, vitézkötéses. Ehhez az öltözethez csizmát viseltek, amely anyagában, kivitelezésében egyaránt méltó része volt a díszmagyar ruhának. (A pantallóval viselt díszöltözet a XX. század terméke.) A kiegészítők közé tartozott még a nyakravaló és a menteöv, amelyeknek a díszítése harmonizált az öltözet egészével. 2 Az 1930-as évek elején készült az a jelmezként használt ruha, amely a katonai egyenruhák és a díszmagyar ruhák elemeit egyaránt felidézte. Sándor István kecskeméti polgármester unokája, Sándor Juliska, az 1933-ban elsőként megrendezett kecskeméti gyermeknapi felvonuláson viselte a zsinórdíszítéses „huszárruhát". 3 Az egykori úri szabókat és munkásságukat bemutató kiadványok 4 mellett a XIX. század végéről és a XX. század első feléből származó fényképek segítségével idéztük fel a magyar díszviseletek jellemző formáit és díszítéseit, viselőit, és e reprezentatív ruhadarabokban való megjelenés alkalmait. Sóvári Soós József, Kecskemét thj. város pénztárnoka például - több társához hasonlóan - 1896-ban díszmagyar öltözetben utazott fel Budapestre, mint a város millenniumi küldöttségének tagja. Tarsolyát természetesen Kecskemét város címere ékesítette, és az öltözet kiegészítőjeként szerepelt a díszkard is. Nagy Mihály törvényszéki bíró 1900-ban készült fényképén prémes mentét visel ékszerkészlettel is gazdagon ellátott díszöltözete fölött. Hasonló öltözetekről tanúskodnak a Zimay Károly helyettes polgármesterről és Rapcsányi Kálmán városi tisztviselőről fennmaradt fotók is. Sándor István - Kecskemét polgármestere 1913—1919-ig - még főjegyző korában, Kossuth Lajos temetésére csináltatta fekete díszmagyarját. Ezt viselte 1906-ban is, amikor II. Rákóczi Ferenc hamvait hazahozták Rodostóból, s a 2 Katona József Múzeum Történeti Gyűjteménye. Leltári száma: 73.2. 1-3. 3 Birck Edit és családja ajándéka a Katona József Múzeum számára. 4 Pl. Szabómesterek díszalbuma. A Szabómesterek Országos Szövetsége 20 éves jubileumának emlékre. Szerkesztette Vágó Jenő. Bp. 1926. Katona József Múzeum Történeti Gyűjteménye. Leltári szám: 70. 10. 13.
