Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Merk Zsuzsa–Rapcsányi László: Megkésett emlékezés

MEGKÉSETT EMLÉKEZÉS 269 város a maga részére minél nagyobb propagandát fejtsen ki. Baja város mono­gráfiája a város természeti szépségeit, kultúráját annyira közismertté fogják tenni, hogy annak közgazdasági előnyei is érezhetők lesznek. A megye községei is ismer­tetést nyernek a műben, amelyhez most folynak az adatgyűjtések." A cikkben jelzett „közgazdasági előnyök" nyilván a turizmusból adódhattak volna, ehhez azonban nem a monográfia műfaja és egy igencsak vaskos könyv a legmegfelelőbb eszköz. Nem is tudjuk, hány példányban jelent meg. Mára azonban bizonyos: a Rapcsányi-monográfia könyvészeti ritkaság. 42 A megjelent műről a bajai újságok nem szóltak. A következő év, 1935 szep­temberében dr. Rapcsányi Jakab nyugdíjba ment, s feleségével együtt Bajára költöztek. Jánoshalma közgyűlési jegyzőkönyvében köszönettel búcsúzott el kiváló főorvosától: „Községünkben a legnehezebb időben, 1918 évben kezdte meg köz­egészségügyi szolgálatát, mikor bizony a forradalmak alatt életveszélyes körülmé­nyek között teljesítette hivatását. Az О működése alatt létesült községünkben a tüdőbeteg-gondozó intézet, melynek életmentő működését sokan áldják a község­ben. Ugyancsak működése alatt alakult meg az anya és csecsemővédő egylet is községünkben, mely hivatását a csecsemők egészségének megóvása és életben tartása körül bebizonyítottan fényesen teljesíti. Mindkét intézménynél mint vezető orvos önzetlen és áldásos működést fejtett ki. De úgy az egészségügyi, mint közsé­günk és vármegyénk monográfiájának elkészítése körül irodalmi téren is érdemes műveket alkotott. Községünk társadalmi életének megnyilvánulásaiban is előkelő „47 szerepet vitt. A házaspár Baján, a Szent Antal utca 8. szám alatti belső kertes házban ren­dezte be új otthonát. Jánoshalmi alkalmazottjukat, a szorgalmas, megbízható Dobos Erzsit is magukkal vitték. 44 A bajai ház mai lakójával beszélgettünk, de semmit sem tudott Rapcsányi Jakabról. A 65 éves nyugdíjas jánoshalmi orvos már nem praktizált, telefonja sem volt, de érdeklődése, érzékenysége, figyelme mindenre kiterjedt, ami a megyeszék­hellyé lett Baján történt, s amit erkölcsi, művészi értéknek tartott. Neve és írásai többször feltűnnek a bajai lapokban, s több megyei kitüntetést is kap. A Bács­megyei Orvosszövetség „tiszteletbeli örökös alelnökévé" választotta 1934 májusá­ban, majd tiszteletbeli vármegyei főorvos lett 1935 januárjában. Bács-Bodrog vármegye törvényhatósági közgyűlése pedig „dr. Rapcsányi Jakab orvost hívta be a A közelmúltban a bajai múzeumnak eladásra kínáltak egy kötetet 100 Euróért. A könyv tulajdonosa közölte azt is, hogy csak a város iránti szeretete miatt jött be a múzeumba, hiszen már biztos vevője van Németországban. Az 1989-ben Kőhegyi Mihály szerkesztésében megjelent Baja története a kezdetektől 1944-ig c. monográfia többségében neves szakemberek által írt, tudományos szempontból jelentősebb könyv, a Rapcsányi-monográfia azonban máig gyakrabban forgatott. Egyfajta középút tudomány és olvashatóság között, de igaz az is, hogy elsősorban az első világháború utáni részeit használják leggyakrabban. Talán Borbíró polgármesternek igaza volt. Felső-Bácska, 1935. szeptember 6. Lógó Pongrác visszaemlékezése, TIM Adattár, 3592.2004.

Next

/
Oldalképek
Tartalom