Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Merk Zsuzsa–Rapcsányi László: Megkésett emlékezés
MEGKÉSETT EMLÉKEZÉS 269 város a maga részére minél nagyobb propagandát fejtsen ki. Baja város monográfiája a város természeti szépségeit, kultúráját annyira közismertté fogják tenni, hogy annak közgazdasági előnyei is érezhetők lesznek. A megye községei is ismertetést nyernek a műben, amelyhez most folynak az adatgyűjtések." A cikkben jelzett „közgazdasági előnyök" nyilván a turizmusból adódhattak volna, ehhez azonban nem a monográfia műfaja és egy igencsak vaskos könyv a legmegfelelőbb eszköz. Nem is tudjuk, hány példányban jelent meg. Mára azonban bizonyos: a Rapcsányi-monográfia könyvészeti ritkaság. 42 A megjelent műről a bajai újságok nem szóltak. A következő év, 1935 szeptemberében dr. Rapcsányi Jakab nyugdíjba ment, s feleségével együtt Bajára költöztek. Jánoshalma közgyűlési jegyzőkönyvében köszönettel búcsúzott el kiváló főorvosától: „Községünkben a legnehezebb időben, 1918 évben kezdte meg közegészségügyi szolgálatát, mikor bizony a forradalmak alatt életveszélyes körülmények között teljesítette hivatását. Az О működése alatt létesült községünkben a tüdőbeteg-gondozó intézet, melynek életmentő működését sokan áldják a községben. Ugyancsak működése alatt alakult meg az anya és csecsemővédő egylet is községünkben, mely hivatását a csecsemők egészségének megóvása és életben tartása körül bebizonyítottan fényesen teljesíti. Mindkét intézménynél mint vezető orvos önzetlen és áldásos működést fejtett ki. De úgy az egészségügyi, mint községünk és vármegyénk monográfiájának elkészítése körül irodalmi téren is érdemes műveket alkotott. Községünk társadalmi életének megnyilvánulásaiban is előkelő „47 szerepet vitt. A házaspár Baján, a Szent Antal utca 8. szám alatti belső kertes házban rendezte be új otthonát. Jánoshalmi alkalmazottjukat, a szorgalmas, megbízható Dobos Erzsit is magukkal vitték. 44 A bajai ház mai lakójával beszélgettünk, de semmit sem tudott Rapcsányi Jakabról. A 65 éves nyugdíjas jánoshalmi orvos már nem praktizált, telefonja sem volt, de érdeklődése, érzékenysége, figyelme mindenre kiterjedt, ami a megyeszékhellyé lett Baján történt, s amit erkölcsi, művészi értéknek tartott. Neve és írásai többször feltűnnek a bajai lapokban, s több megyei kitüntetést is kap. A Bácsmegyei Orvosszövetség „tiszteletbeli örökös alelnökévé" választotta 1934 májusában, majd tiszteletbeli vármegyei főorvos lett 1935 januárjában. Bács-Bodrog vármegye törvényhatósági közgyűlése pedig „dr. Rapcsányi Jakab orvost hívta be a A közelmúltban a bajai múzeumnak eladásra kínáltak egy kötetet 100 Euróért. A könyv tulajdonosa közölte azt is, hogy csak a város iránti szeretete miatt jött be a múzeumba, hiszen már biztos vevője van Németországban. Az 1989-ben Kőhegyi Mihály szerkesztésében megjelent Baja története a kezdetektől 1944-ig c. monográfia többségében neves szakemberek által írt, tudományos szempontból jelentősebb könyv, a Rapcsányi-monográfia azonban máig gyakrabban forgatott. Egyfajta középút tudomány és olvashatóság között, de igaz az is, hogy elsősorban az első világháború utáni részeit használják leggyakrabban. Talán Borbíró polgármesternek igaza volt. Felső-Bácska, 1935. szeptember 6. Lógó Pongrác visszaemlékezése, TIM Adattár, 3592.2004.
