Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában
24 WICKER ERIKA Ugyancsak viszonylag könnyű azoknak a falvaknak az azonosítása, melyek soha többé nem települnek újra, nevük azonban határrészek, dűlők elnevezésében megmaradt. Ilyen Aranyas (ma Alsóvirányos, Baja DK), Vámtelek (Subotica DDNy, SCG), Legyen (ma Olegyen, Katymár Ny), Sár (Katymár D, részben Stanisic, SCG), Halimas (ma Halmos, Bácsalmás-Óalmás É-i részén), Iwanka (Kisszállás-Kunfehértó határa) Mada (Kisszállás Ny), Sebesegyhaz (Sebesity/ Sebestyin, Csikéria DK, részben Subotica Ny, SCG) és Side (Borota EK). Szentté esetében a török defterek Szente=Hergyavica megjelölése kétségtelenné teszi azonosítását (Jánoshalma D). Okoz némi, bár nem megoldhatatlan tűnő problémát néhány további település földrajzi behatárolása. Mattihatnak a mai Mátételkével való azonosítása 86 már csak azért sem elfogadható, mert Mátyusháza, a ma a bajai határhoz tartozó, Csávollyal és Bókoddal határos Mátéháza jóval nyugatabbra fekszik Mátételke/Mateovicstól (bár 1878-ban még volt közös határszakaszuk azon a részen, mely most Felsőszentivánhoz tartozik). 87 Mátyusháza - Mátiház - Mattihat vélhetően nagy külterületű, Szent Iwuannal, Toothattal, Halimassal, Bikeddel határos helyiség volt, mely később vált ketté Mátéházára és Mátételkére. 88 Keleti felén, melyet a 18. század közepe táján a Piukovicsok vettek meg, rövidesen megalakul a ma is létező Mátételke falu. Az 1805-ben Grassalkovich-tulajdonú nyugati részen fekvő Mátéháza azonban számottevően nem települ be soha többé. 89 „Mátéháza seu Mátyusháza" egy 1770-es térképen Csávoly közvetlen közelében, attól D-DNy-ra van feltüntetve. 90 Bár ilyen nevű településből több is volt Bács-Bodrog vármegye területén, Szent Pál - Szenpál - Szent Pal falut nagyjából azonos helyre, a mai Rém, Borota, Jánoshalma és Felsőszentiván határainak találkozására teszik az eddigi kutatások. 91 85 Engel Pál Vanna középkori falut azonosítja a török defterekben szereplő Nagy Telekvan, Telek Vana településsel, és a mai Svetozar Miletic környékére teszi. ENGEL Pál 2002; Iványi István szerint viszont Vantelek - Nagy Tclekván - Vámtelek puszta Szabadka határában, Bajmoktól K-re. IVÁNYI István 1909 I. 138. Utóbbi véleményhez csatlakozom. 86 ENGEL Pál 2002 Mátyusházát Tótháza - Tataháza és Büked - Biked közé, a mai Mátételke helyére teszi. 87 FRIDRIK Tamás 1878. 88 Ezt alátámasztja az az adat, mely szerint 1735-ben egy akkor 90 éves rác ember azt vallotta, hogy ő itt született, „...midőn Mateovics még falu volt, s 40 évig lakott a faluban, egészen Buda visszavételéig, 1686-ig. (Ennek magyarázata az, hogy a mostani Mateovics pusztától nyugatra felevő Mátéháza szintén puszta a török időkben csakugyan falu volt, s a török defterekben is az adózók közt van felsorolva. Ezen mostani két puszta akkor talán egy területet képezett.)" IVÁNYI István 1907 III. 76. 89 IVÁNYI István 1907 III. 44-77.; Sövény Mihály szerint „...Mátyusháza határa Bajától keletre valószínűleg Szentiván déli részéig terjedt de nem volt azonos sem a mai Mátéházával, sem Mátételkével. " SÖVÉNY Mihály 2004; A település általa vélt pontos helyét sajnos nem közli. 90 Glasser Frigyes térképe, 1770. In: VASS Előd 1989 8. kép. 91 ENGEL Pál 2002 szerint a mai Rém DK-i határában volt. Iványi István jelzi, hogy Szent Pál nevű puszta „...Kovács mérnök térképén 1762-ből is fel van tüntetve [...] Borota és Rém között." IVÁNYI István 1909 I. 126.
