Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Kürti László: Egyháztörténet és politika: Ladánybene betelepülése

248 KÜRTI LASZLO tani. A sok tennivalót még fokozta, hogy Zsellér Gábor lelkész távozása miatt 1946 májusától Baracson havonta egy alkalommal Kovács Pálnak kellett misézni. A hitélet lassan, de biztosan épült tovább sőt már lelkigyakorlatokat is tartottak. Baracs és Ladánybene határán állított Szent Mihály kegyképhez többször is szerveztek helyi zarándoklatokat (például 1945 őszén). A kegykép, amely még ma is áll, Szent Mihályt ábrázolja jobb kezében karddal bal kezében a mérleggel, amint a sárkányt taszítja a pokolba. A kegykép a Barcsay-birtok védelmét, ugyanakkor a benei határ őrzését szimbolizálja.

94 A fogságból hazatért volt KALOT ifjak egy díszzászlót vásároltak, amit 1945. október 14-én felszenteltek. A KALOT tagjai, közösen a kunbaracsiakkal, egy ifjúsági vezetőképző tanfolyamot és lelkigyakorlatot tartottak. Erre Kovács Aladár KALOT titkárt hívták meg Budapestről előadást tartani. A kerekegyházi plébánia szervezésében tartott háromnapos Akció Katolika iskolába három ladánybenei résztvevőt küldtek 1947. decemberében.

95 Ekkor azonban már beindultak a koncepciós perek: a község jegyzőjét eltávolították s visszahívták Kovács Pált a Földmunkások Szabad Szakszervezetének képviselőtestületéből. A helyi politikai erők sajátos alakulását mutatja, hogy ugyanakkor a Demokrata Néppárt tőle kért tanácsot a ladánybenei helyi pártszervezet megalakítására. Azt, hogy erre volt hajlandóság abból tudjuk, hogy 1947-ben Lója György berénybenei tanító levélben értesítette Kovácsot a szervezésről: „Jöjjön, aminek jönnie kell, de a Néppártot erős párttá kell megszervezni, s ezen a környéken még rajtam múlik és különben is kötelességem, ha már megkezdtem a propagandát a szavazások előtt, fejezzem be a teljes megszervezettségig. Én eleve ajánlom a Pető-fiúkat, ők már akkor agitáltak, mikor még nem tudták, mit hoz a holnap. " Lója tanító nevet is javasolt Kovács plébánosnak az új pártra: „Keresztényvilágnézetű Demokratikus Néppárt." A bajok aprók, de folyamatosak voltak. 1947 novemberében a kis kápolnát kifosztották, ám az ellopott áldozó kehely helyébe a pestszenterzsébeti prépost egy misekelyhet ajándékozott Ladánybenének.

97 A Rákosi-rendszer visszáságai ellenére Kovács tisztelendő nagy energiát fektetett a templomépítés befejezésére. Az örkénytábori honvédséghez fordult és levélben kérelmezte: József püspök levele Kovács Pálnak, 1946. november 30. Lajosmizsei Helytörténeti Archívum. A szenttel kapcsolatosan lásd BÁLINT Sándor, 1977, 306-335. A ladánybenei kegykép a Felső-Kiskunságban egyedüli ábrázolása a szentnek, a legközelebbi az izsáki festmény 1747-ből. Vári Ferenc kerekegyházi plébános 202-es számú levele Kovács Pálnak, 1947, Lajosmizsei Helytörténeti Archívum. Lója György tanító levele Kovács Pálnak, 1947. szeptember 26., Lajosmizsei Helytörténeti Archívum. József püspök levele Kovács Pálnak, 1947. december 17., Lajosmizsei Helytörténeti Archívum. A Katolikus Népszövetség Biztosítási Irodája az ellopott tárgyakat nem tudta kifizetni, mivel értesítése szerint, 1945 óta a templomok betöréses lopások ellen nem biztosíthatóak.