Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Kürti László: Egyháztörténet és politika: Ladánybene betelepülése

246 KÜRTI LASZLO vállalni. Viszont 1943 szeptemberében a váci püspökségtől kiutaltak a templom építésére 6864 pengőt, 1944 végéig pedig még 17 300 pengőt. 86 Az igazi segítség azonban 1943 novemberében lett átutalva: ekkor a váci püspökség 10 000 pengőt adott. 87 Az épülő templom falai még nem is álltak, Kovács plébános már megrendelte a templomi zászlót és a drótozott ablaküvegeket Budapestről. 88 Az iskolát 1944 júliusában teljesen felújították: a munkálatokért Horváth László kőműves 2580 pengőt kapott. A templomépítés még a nyár folyamán sem hagyott alább, a templompénzt is erre fordította a plébános. Kétségtelen, hogy a katolikus többségű lakosság az egyházi ünnepkörhöz és ideológiához igazította életét. Májusban a legények szalagokkal díszített májfát állítottak. A helyi ünnepek nagy részben, a szomszédos Duna-Tisza közi helysé­gekhez hasonlóan, vallásosak jellegűek voltak: jelentős volt a búzaszentelés, az aprószentek ünnepe, a nagypénteki kolompolás, a kántálás, az Úrnapi körmenet. Ez utóbbi alkalmával a központban felállított, a négy égtáj irányában lombsátorok várták a körmenetet és fehérruhás kislányok szórták a virágszirmot. Kovács Pál lelkész a ladánybenei levente egyesület elnökségi tisztségét is elvállalta, hogy a fiatalokat megnyerje az egyháznak. 1940-ben Lajosmizsén és Ladánybenén egyszerre hozták létre a KALOT-ot és a KALÁSZ-t (Katolikus Lányok Szövetsége). 89 Igaz a fiatal lányok szervezetét már 1939 decemberében megszervezte a lelkész, először Dudás Julianna vezetésével, de mivel őt elhelyez­ték a KALÁSZ vezetését a jegyző felesége, Baráth Demeterné Major Róza vette át. Még 1940. januárjában a lányoknak főzőtanfolyamot szervezett Halász Lujza vezetésével. A híres tanfolyamról csoportképet is készítettek. Februárban farsang vasárnapján az építendő templom javára műsoros előadást tartottak Baráth Demeterné tanítónő szervezésében; a tiszta haszon 146 pengőt tett ki. Ezt a sikert megismételték decemberben és a „Hol vagy édesanya" című darabot adták elő a KALÁSZ tagokkal. A fiatal fiúkkal és legényekkel a szervezeti élet sokkal nehezebben ment a lanyha érdeklődés, de főként a háborús viszonyok miatt. Ennek ellenére a templomdűlői iskolánál a hívek és gyermekek gyűjtésének eredményeként egy keresztet állítottak, amelyet 1940. szentháromság vasárnapján szentelt fel Mihálo­vits Ernő. Az 1942-es esztendőben a ladánybeneiek segédkeztek Kunbaracs alakuló falugyűlésén, ahol Endre László alispán mondott beszédet. Ennek ellenére 1943. elején a község leventebizottság, Baráth Demeter főjegyző vezetésével, kénytelen Kovács Pál levele József püspöknek, 1943. április 7., és József püspök válasza, 1943. április 10. Lajosmizsei Helytörténeti Archívum. Püspöki helynöki levél Kovács Pálnak, 1943. szeptember 16., és József püspök levele 1944. január 21. József püspök levele Kovács Pálnak, 1943. november 18. Lajosmizsei Helytörténeti Archívum. Az üvegeket Palka József műterméből, a zászló és pluviálét Oberbauer cégtől rendelték, 1944. február 24. és március 3. Lajosmizsei Helytörténeti Archívum. Mihálovits Ernő levele Kovács Pálnak, amelyben kéri, hogy ne februárban, hanem márciusban legyen a KALÁSZ alakuló gyűlése, 1940. február 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom