Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Kürti László: Egyháztörténet és politika: Ladánybene betelepülése

242 KÜRTI LASZLO szekták /adventisták, pünkösdisták, és baptisták, elég gondot okoz és dolgot ad az oda kerülő lelkipásztornak. " Nyilvánvaló, hogy egyes kisegyházak képviselői megjelenhettek 1928-29ben, annak ellenére, hogy egy korábbi levelében a plébános még nem említ egyetlen egy szektát sem. Arra nézve, hogy a szekták megjelenése valós volt-e, csak az esperes levele az útmutató, mert az 1930-as népszámlálási adatok nem erről tanúskodnak. Az esperes levelében írja, hogy Ladánybene összlakossága 2257 lakos, de közöttük csak 2126 a katolikus vallású.

6 A népszámlálási adatok pontosan rögzítették, hogy a katolikusok mellett még 2 görög katolikus, 92 református, 31 evangélikus, és 7 zsidó vallású élt Ladánybenén.

65 Csak sejteni lehet, hogy az 1930-as évek szektásodásnak hatására és egyes katolikus hívők elvándorlására reagált a lajosmizsei esperes, amikor a Ladánybenén lévő szekták működésével akarta a helyi káplán kérelmet alátámasztani. Az viszont igaz, hogy néhány baptista már jelen volt az 1930-as években.

6 1935-től a baptista hívők kérelmezték az istentisztelet tartását, ám ezt a község megtagadta, amit a Budapesti Baptista Hitközség megfellebbezett.

67 Ez az ügy nyilvánvalóan pozitív végkifejletű volt: a baptisták 1939-ben kérelmezték imaházuk építésének engedélyezését. A Makkai család jóvoltából a kis imaház fel is épült. A reformátusok is ott tartották istentiszteleteiket. Ám sem a reformátusok, sem a baptisták száma nem nőtt. Több ladánybenei család viszont saját maga jószántából hagyta el a református vallást és katolizált (pl. Böde). Ekkor jelentkezett egy görög katolikus tanító is a behirdetett állásra, ám sorsáról nem tudunk többet, de annyi bizonyos, hogy nem fogadták meg tanítónak.

68 A további tárgyalások eredményeként Mihálovits Ernő javasolta, hogy Ladánybenét az egyik lajosmizsei káplán fogja szolgálni, de ezután minden hónap második és negyedik vasárnapján tart misét. A megegyezés szerint a plébános 250 pengő, kántor 150, harangozó 80, fuvaros 170 pengő fizetést kapott. Az egyházi adó az állami adók mértékét tíz százalékban állapították meg. A közgyűlés elfogadta azt is, hogy a hátralévő 450 pengőt kifizeti, de ebből 100-at Mihálovits Mihálovits Ernő levele a Vallás és Közoktatási Miniszternek, Ladánybenén, 1935. május 30. Ladánybene Irattára, Egyházi ügyek. Lásd, Az 1930. évi népszámlálás. 1. Budapest: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, 1932. 173. old.! Az 1930. évi népszámlálás. I, 1932. 173. old. A korai baptisták között ismerjük az 187l-es születésű Borbáth Gyárfás nyugalmazott csendőrt, aki 1940-ig, amikor egy fiatal lánnyal házasságot kötött a katolikus szertartás szerint, volt a baptista felekezet tagja. Lásd Kovács Pál kérelmét Vácra, 1940. augusztus 22. Lajosmizsei Helytörténeti Archívum! Az ügy pikantériája, hogy az 1895. évi XLIII törvény rendelkezett a baptisták vallásgyakorlatáról. A nézeteltérés abból származott, hogy különbséget tettek „egyházközségbe tartozó baptisták," valamint a „felekezeten kívüli baptisták" között. Ez utóbbi esetben nem az egyházi, hanem a gyülekezési jogszabályt kellett alkalmazni. Alispáni iratok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, PML, IV. 408/b, 52273, 1938. Kovács Pál levélben kérte a váci püspököt, hogy a görög katolikus tanító megválasztható-e, 1943. április 14., Schola Ladánybene, Váci Püspöki és Káptalani Levéltár, Vác.