Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun kerület betagolódása Magyarország polgári tulajdon- és jogrendszerében
A JASZKUN KERÜLET BETAGOLÓDÁSA... 217 intézte a tanács, vagy a gazdasági gyűlés. Az állami hatalom végrehajtó feladatait a területi szakigazgatási hivatalok és azok községi hivatalnokai látták el. 41 A kiegyezés után az igazgatás újjászervezése a községekből kiindulva történt. A vármegyéktől eltérően alulról felfelé építkeztek. Újból érvényesítették igazgatási autonómiájuk alapelvét, mely szerint az önkormányzat alapja a község. A Jászkun Kerület a 25 község önkormányzati egységét jelenítette meg, mint törvényhatóság. 1867. május 29-én a községek választóinak szavazattöbbségével megválasztott új alkotmányos tisztikar letette az esküt. Hűséget fogadtak Magyarország törvényes királyáhozés alkotmányához, engedelmességet a felelős magyar minisztériumnak, a kerületek főkapitányának és a közgyűlésnek. Az újjászervezett önkormányzat tisztségviselőinek fizetésére azonban alig volt fedezet. A községi törvényszékek helyreállítása szintén a pénzhiány miatt akadozott. Nagyjelentőségű volt a kerületi jogszolgáltatás átalakításában az 1868:54. te, amely kimondta az állampolgárok törvény előtti egyenlőségét és a nemesi előjogok eltörlését. Elvetette az ITSZ-t, megszüntette az 1848 előttinek megfelelő törvénykezési helyzetet. 42 A törvény megszüntette a Jászkun Kerület kapitányi törvényszékeit, s a kerületi polgári törvényszék másodfokú hatóságát. Hatáskörét 1869. június l-jétől a Királyi ítélőtábla vette át. A Jászkun Kerületben ezentúl csak elsőfokú bíróságok működtek a törvényben engedélyezett ügyekben. Elsőfolyamodású bíróság lett: I. a városi bíró vagy helyettese, aki sommás ügyekben ítélhetett, II. a városi törvényszék, amely a főbíró, vagy a legidősebb tanácsnok elnökletével legalább három jogtudó tanácsnok jelenlétében ítélkezhetett, telekkönyvi és polgári ügyekben. Itt tárgyalták a csődbírósági ügyeket is. III. a Jászkun Kerület Törvényszéke a válóperek és a fenyítőperek elsőfokú bírósága lett. Másodfokon mindhárom bíróságtól a Királyi ítélőtáblához, harmadfokon a Hétszemélyes Táblához fellebbezhettek. A következő lépést a polgári átalakulásban az 1869:4. te. jelentette, ami elválasztotta az igazságszolgáltatást a közigazgatástól. A törvény megszüntette a bírák önkormányzati választását. Ez komoly ellenszenvet váltott ki a kerületben, ahol önkormányzati jogaik csorbítását látták az intézkedésben. Az autonómia újabb csorbítása feletti keserűség elfedte a bírói függetlenség megteremtésének jelentőségét. Hamarosan felbomlott a Jászkun Kerület jogszolgáltatási egysége is. Az 1871:31. te. és az 1871:32. te. az első folyamodású törvényszékekről és elsőbíróságokról, rendelkezett a királyi törvényszékek és járásbíróságok létesítéséről. Megkezdődött a községek versengése a bíróságok megszerzéséért. A királyi 41 A közigazgatás teljes áttekintését lásd: BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1995. 42 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1996. ITSZ = Az 1861. január 23-ra összehívott Országbírói Értekezlet által megalkotott Ideiglenes Törvénykezési Szabályok, ami alapján működött 1868-ig a bíráskodási gyakorlat.
