Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun kerület betagolódása Magyarország polgári tulajdon- és jogrendszerében
A JASZKUN KERÜLET BETAGOLÓDÁSA... 215 A félegyházi pusztakeresö mozgalom mindazt a problémát magába sűrítette, ami a Jászkun Kerületben a tagosítások és legelőfelosztások kapcsán másutt is felszínre tört. Az elégedetlenek két csoportra oszthatók. Az egyikbe azok a redemptusok tartoztak, akik időközben az összes megváltott tőkeföldjüket eladták. Ők elismerték, hogy a felosztott puszta a redempció óta a tőkeföld járuléka volt, de azt állították, csak a tőkeföldet adták el a járulékot nem. Tehát részesedést kértek a pusztából. Hasonló igények Halason, Kisújszálláson, s a Jászságban is voltak. A másik csoportba azok tartoztak, akiknek az osztás idején tőkeföldjük már nem volt, de kisebb-nagyobb szőlőt birtokoltak, s ezek után szerettek volna járulékot kapni. Ilyen törekvések más kiskun településeken, Halason, Dorozsmán is előfordultak. Követeléseiket sehol nem teljesítették, mert, a szőlőföld a beültetéssel elveszítette a redempciós jogokat. A pusztakeresők beadványai, panaszai és perei minden létező fórumot megjártak a helyi tanácstól a királyig, de eredményt nem értek el. A tagosítási és osztási elvet, mi szerint, akinél a tőkeföld tulajdona van, azt illeti a járulékból való részesedés, minden fórum helybenhagyta. Kiskunfélegyháza birtokszerkezete 1856/57-ben, katasztrális holdban jq i—i in о о о о о о о о о о ._< с 32 1 1 1—1 CM m in о in о in о о о о T-H О 1 1 1 1 1— f — Ч см (N СП 2 н ыо В в in о о о 1 1 1 1 2 ^03 <u В в •— H (N со о о о о о о > тз В в m о m о in о <u Г> H I— H CM см СП 00 ?° rо oo in c^ о о см (N CM у-Ч ч— < ^ч (N M-i rrтГ о oo m f» .—1 (N rin ГО ^ 7— i T— 1 t-~ "Ф A táblázat minden magyarázat nélkül mutatja mi táplálta a pusztakeresők több mint két évtizedes kitartó küzdelmét. A város Csólyos pusztáját, ami távolabb volt, ekkor még nem osztották fel. Amikor a pusztakereső mozgalom már reményvesztetté vált, akkor határoztak a lakatlan puszta felosztásáról. 1895. szeptemberében kezdték osztani. Az osztást három nap alatt véghezvitték. Az új birtokosok alig ütötték le a mezsgyekarót, már megjelentek a határos községek Kistelek, Majsa, Kömpöc földvásárlói. 39 A felosztott félegyházi közlegelő határos volt a jászkisériek Pálospusztájával, amit az 1860-as évektől folyamatosan eladogatott a jászkiséri közbirtokosság. Az utolsó birtokrészt 1894-ben adták el. A két felosztott jászkun pusztán az új földbirtokosok tanyákat építettek és kitelepülve gazdálkodtak, de BKML Kf. lt. ö. 183; L. 72. Cs. 3. Sz. 1./1856/57. FODOR Ferenc 1995. 99.
