Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában
20 WICKER ERIKA egyes betűit tartalmazó, cirill betűs, egyforma kivitelű, bizonyára az aláíráskor készült, talán fából faragott pecsétek lenyomata hitelesíti. 70 A szerződés 16 falura vonatkozik, de csak 15 személy nevét sorolja fel: a monostori kalugyereket nem említik név szerint. Ugyanakkor utóbbiak két külön pecsétet használnak, így a pecsétek száma 17. 71 2. szerződés (2. kép): „Mi jankoi, iwankai, madai, szent pali, remai, borotti, temerdekháti, szent iwuani, kwnbajai, szenttei, toothati, kotochati, arokhati, bikedi, halymasi, sidei, matehati, sebesegyhati, kelebei, tovankutti, bajanki, méllkuti, istori ráczok valljuk ez mi levelünkben..." Ezen az okiraton mind a 23 felsorolt településének - az előbbiekkel teljesen azonos kivitelű - pecsétje szerepel, de aláírások 72 nem. A szerződések közötti egyetlen lényeges eltérés a szerződést kötők személye. Míg az első okiratot rác települések névvel is megnevezett kenézei, kalugyerei írták alá, az öt nappal későbbi szerződésből csak annyi derül ki, mely további településeket érinti a hűségnyilatkozat. De a két településcsoport között más eltérés is van. Térképen jelölve őket két külön blokk rajzolódik ki: az első szerződést aláíró tiszttartók és papok képviselte falvak kivétel nélkül a Baja-Tavankút vonaltól D-re, a 2. szerződés név szerint nem ismert lakosok által képviselt települései viszont ettől É-ra találhatók. Minderre bizonnyal van magyarázat, ám a megfejtésben a jelenleg rendelkezésre álló adatok nem segítenek. AZ ESZTERGOM KÖRNYÉKI KITELEPÍTÉS LEGENDÁJA „...e feltételezést azóta tényként kezeli a magyar történeti irodalom. " A két szerződés értelmezése jó száz éve vitatott. Hosszú évtizedekig tartotta magát az az álláspont, mely szerint Pálffy a felsorolt rác falvak lakosait Esztergom környékére telepítette volna át. 74 Azaz a rác lakosok vojnikjaik vezetésével teljes egészében átálltak a magyarokhoz, és először Esztergom, majd az Érsekújvár melletti Naszvad (Nesvady) körül telepedtek le. Mindez, ha így történt, óriási 70 A pecsétek alul, egy sorban vannak, sorrendjük nem azonos az oklevélben foglalt sorrenddel: Madaras Újváros - Nagy Patalom - Aranyas - Györgyn - Borsod - Legyen - Nagy Geöricz - Gara - Kis Patalom Baskut - Kachmar - Sar - Vamtelek - Körtvilös - Monostor (2 db). A személyek és települések felsorolása a bevezetőben megegyezik az aláírások (1. és 2. sor) sorrendjével. Az aláírások egy kéztől származnak, feltehetően az okiratot lejegyző írnoktól. Egyelőre nem megfejtett, hogy a „Lukács Garai zombati" összetételben az utolsó szó mire vonatkozik. Az aláírásnál ettől némiképp eltérő formában, „Garay Zoboti Lukacs" szerepel, ez azt sugallja, hogy a „Zoboü/zombati" valamiféle, a mai értelemben vett vezetéknév lenne. 71 Takáts Sándor 13 „ráczbetűs" pecsétet és 16 aláírást említ: TAKÁCS Sándor 1902 525. 1. jegyzet; Más publikáció szerint 15 településről van szó: KŐHEGYI Mihály 2000 15. 72 A települések nevét olykor eltérően írják a szakirodalmi hivatkozások: itt azt a névalakot közlöm, amit a szerződés olykor rosszul olvasható írásmódja alapján a legvalószínűbbnek tartok. 73 SZAKÁLY Ferenc 1981 147. 21. j. 74 „Takáts Sándor feltételezését „...azóta tényként kezeli a magyar történeti irodalom. " SZAKÁLY Ferenc 1981 147.
