Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun kerület betagolódása Magyarország polgári tulajdon- és jogrendszerében
208 BANKINE MOLNÁR ERZSÉBET követelése mellett, a közbirtokosságok megszervezödését sürgették a megnyílt birtokszerzési lehetőségek. Félegyházán éppen egy pusztavásárlási lehetőség kihasználását elősegítendő hozták létre a külön birtokossági pénztárat. 1848. júliusában a megbízott félegyházi választmány 25 vft/hold áron megvásárolta Kötönypusztát a tulajdonos Kaszap testvérektől. Az akcióhoz a város nevében kölcsönt vettek fel. A város képviselőtestülete az adásvételi szerződésbe befoglalta, hogy „a szóban forgó Kötöny pusztai birtok Félegyháza városa öszves redemptus föld birtokos részére s általok vétetik s örökítetik meg". 9 A kötönyi vásárlást további akciók követték. A birtokosság 1850ben saját nevére telekkönyveztette a korábban városi köztulajdonként használt ferencszállási tanyaföldet, ami két táblában összesen 548 kh volt. A telekkönyvezésről született határozatban a birtokossági gyűlés azzal indokolta a jogi procedúra szükségességét, hogy a városi birtokra a „kezét rá akarja tenni a német". 10 A megjegyzésből akár az autonómiát az önkényuralmi időszakban ért támadások elleni védekezésre következtethetünk. Az autonómia egyik biztosítékát - az igazgatás bizonyos szintű függetlenségét a közcélra átengedett föld jövedelme adta. A földet ekkor még a birtokosság városi kezelésben hagyta, később azonban fokozatosan bitokba vette. A birtokossági és a községi föld elkülönítése a többi jászkun településen is lezajlott, s a vagyon-elkülönítéssel párhuzamosan sorra megalakultak a közbirtokosságok gazdasági szervezetei. Hatáskörük pontos megállapítása azonban csak a kiegyezés után történt meg." Közben a birtokossági választmányok több településen átvették a megszüntetett képviselőtestületek feladatait. Kunszentmiklóson pl. a gazdasági választmány foglalkozott a puszták ügyeivel, itt tárgyalták meg a községi majorkodó pénztár költségvetését, döntöttek a tisztségviselők fizetéséről, a város szárazmalmának sorsáról. 1 " A közbirtokosságok ebben az időszakban fedőszerveivé váltak a betiltott képviselőtestületeknek, menedékeivé az autonómia maradványainak. Mindez elodázta a közbirtokosság és a politikai község teljes szétválását. A tisztázatlan helyzet számos vagyonjogi visszaélésre is lehetőséget adott. A kataszteri felmérések után, s a kataszteri tisztajövedelem szerint megállapított földadó bevezetése a figyelmet a szabadságharc előtt megkezdett tagosítások, határfelosztások folytatásának szükségességére irányította. Az 1850-től kezdődött új tagosítási és legelőfelosztási hullámban ismét átalakult a birtokszerkezet és a földművelési mód. A tagosítások és legelőfelosztások párhuzamosan zajlottak, s különösen a kiskunsági pusztákkal rendelkező jász települések birtokszerkezetében okoztak 9 BKML Kf. It. kgy. jkv. 1848. szept.17., 56. sz. Kötöny ~ Harkakötöny 10 BKML Kf. It. 108/1882. kgy. jkv. 11 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1998. 185. A tanulmány településenként végigvezet a közbirtokosságok formális megalakulásának, a vagyon elkülönítések és az új feladatkörök elfogadásának stációin. 12 BKML Kunszentmiklós lt. Gazdasági választmányi gyűlés jkv. 1865. nov. 1. 82-83. sz.
