Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Knipl István: Császártöltés régészeti topográfiája

190 KNIPL ISTVÁN A lelőhelyeken - a 38. kivételével - nagyszámú, durva, kézzel formált kerámiát gyűjtöttünk össze. E típusra a rossz minőségű kidolgozás, rossz égetés (felületük sok esetben foltos) és a formaszegénység a jellemző. A késő szarmata korszak leletanyagában gyakori a kézikorongolt, szemcsés-kavicsos soványítású kerámia, mely a 4. sz. végén tűnik fel, s legjellemzőbb formája a fazék.

47 Ehhez a típushoz tartozó töredékeket csak az Újtemető lelőhelyen sikerült megfigyelni. A falu határában római import edények töredékei is felbukkantak, a Százas istálló I. (4. lelőhely) területén 2 darab Drag. 37. típusú, az Újtemetőnél pedig néhány, közelebbi meghatározásra nem alkalmas terra sigillata töredéket sikerült összegyűjteni. A leletek alapján a Császártöltés területén található szarmata leletek jelentős részét a szarmata korszak kései periódusára (3-4. sz.) datálhatjuk. NÉPVÁNDORLÁS KOR A község határából egyelőre nem ismerünk olyan leleteket, melyeket a népvándorlás első másfél évszázadához köthetnénk. Az 567-ben a Kárpát-medencébe költöző avarok első jelentősebb - ha nem is tömeges - betelepülése a 7. sz. elején történhetett.

48 Ebben az időszakban indult a közeli hajós-cifrahegyi temető használata, melyeket egészen a késő avar korig használtak.

49 Erre a korszakra datálható a keceli aranykardos, magas rangú harcos magányos sírja is.

50 Császártöltés határában két lelőhelyen sikerült kimutatni az avar megtelepedés nyomait. Az Újtemető I. (1. lh.) területén néhány darab sárgásbarna, kézikorongolt, apró kavicsos soványítású, hullámköteggel díszített oldaltöredék, továbbá egy hasonló anyagú, kisméretű edény töredéke, a Vass tanya I. (46. lh.) területén sárgásbarna, kézzel formált oldaltöredékek és egy darab, két lyukkal áttört függesztőfüles bográcsperem köthető az avarokhoz. A leleteket a késő avar korra, a 8. századra datálhatjuk.

51 ÁRPÁD-KOR

52 A terület Árpád-kori történetére jellemző az írásos anyag teljes hiánya, így a falu külterületének történetére csak a terepbejárás során előkerült anyag alapján következtethetünk. A terepbejárás megerősíti Bálint Marianna véleményét, mely szerint az általánosan elfogadott elmélettel szemben a homokhátság területe a „kedvezőtlen" természetföldrajzi feltételek ellenére sem volt ritkán lakott.

53 A 47 VÖRÖS Gabriella 1992. 22. 48 GALLINA Zsolt 1996. 31. 49 Kőhegyi Mihály leletmentése 1978-1982. In: H.TÓTH Elvira 1990 149-150. 50 LÁSZLÓ Gyula 1976. 112. 51 SZŐKE Béla 1980. 183-184. 52 Az Árpád-kori és késő középkori lelőhelyeket lásd: 4. ábra. 53 BÁLINT Marianna 1998. 46.