Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Knipl István: Császártöltés régészeti topográfiája

CSÁSZÁRTÖLTÉS RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA 187 A középső bronzkor békés, virágzó szakaszának az Alpok és a Rajna vidékeiről érkező harcos, nagyállattartó hódítók - a Halomsíros kultúra népe - véget vetettek. Elfoglalták a vatyaiak területét, s rövid életű telepeket hoztak létre. Megtelepedésük nyomai - fényezett, kannelurával díszített edénytöredékek - Császártöltés területén is megtalálhatók az Újtemető I. (1. Ih.), Morcsi dűlő V. (45. Ih.) területén. Úgy tűnik, a bronzkor késői szakaszában kevéssé volt lakott a vidék: legfeljebb a Gáva kultúra meglétét sikerül a Kiscsala-Utőrház III. (12. Ih.) lelőhelyen kimutatni. A Gáva kultúra a korai szakaszában csak az Alföld K-i felén és csak a Körösök vidékéig terjedt el. A kultúra expanziójára a HA2 korszakban került sor, amikor már az egész Alföldet elfoglalta.

27 A kultúra klasszikus díszítései a függőleges kannelurák, ferdén bevagdalt bordadíszítések, ívelt vonalkötegek voltak.

28 Jellegzetes formája a turbán tekercses tál, e típusnak néhány töredéke megtalálható a fentebb említett lelőhely területén. VASKOR

29 A kora vaskorban az Alföld területén a szkíta népesség élt. Nyomukat a császártöltési határban a terepbejárás során nem sikerült kimutatni. A vaskor későbbi szakaszában a Kárpát-medence jelentős része a kelták uralma alá került. A kelták első csoportjai a bajor Duna-medencéből kiindulva jutottak el a Kárpátmedencéig, ahol feltehetőleg a 279-es balkáni hadjárat és vereség után telepedtek le. Ekkor került ellenőrzésük alá a Dunántúl. További Kárpát-medencei terjeszkedésük e területről indult ki, s feltehetőleg a Dunakanyar irányából jutottak el az Alföldre.

30 A legkorábbi kelta betelepülés feltehetőleg a La Тепе В periódusban történt meg.

31 A Kárpát-medence területén a keltáknak különböző törzsei telepedtek le. A Dunakanyar vidékén az eraviscusok, a Dunántúlon boiok, hercuniatesek, és scordiscusok éltek, a Dunakanyartól K-re eső területek az osusok és cotinusok uralma alatt állt, míg a Tisza felső folyásának vidékén az anartiusok és tauriscusok telepedtek meg.

32 A Duna-Tisza közére betelepülő kelta népesség törzsi hovatartozásának megállapítását jelenlegi ismereteink nem teszik lehetővé. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy a Duna-Tisza köze nem tartozott a kelták legfontosabb szállásterületei közé, mivel ezen a területen igen kevés a kelta megtelepülésre utaló anyag.

33 A császártöltési határban is csupán két lelőhelyen sikerült kimutatni jelenlétüket: Százas-istálló III. (21. Ih.) és Kiscsala, Csala csárda III. (7. Ih.) területén 27 KEMENCZEI Tibor 1984. 87-89. 28 SZABÓ Gábor 1996. 32. 29 A kelta és népvándorlás kori lelőhelyeket lásd. 3. ábra. 30 SZABÓ Miklós 1971. 15-16. 31 MARÁZ Borbála 1977. 50. 32 SZABÓ Miklós 1971.20. 33 MARÁZ Borbála 1977. 47.