Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Knipl István: Császártöltés régészeti topográfiája

CSÁSZÁRTÖLTÉS RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA 183 56. Tőzegtelep Bronzkor „Tőzegkitermelés alkalmával díszített agancskalapácsot találtak. A kitermelést követően többszöri helyszíni szemle alkalmával, fekete, festett, késő bronzkori agyagedény és viszonylag kevés számú állatcsont került elő. " 10 57. Császártöltés XVI. sz. XVI. századi éremlelet Császártöltés területéről 1931." 58. Császártöltés XVI. sz. XVI. századi éremlelet, 1935. Közelebbi helymeghatározás nélkül.

12 59. Császártöltés - Örjeg Őskor (bronzkor) Az őrjegi mocsaras részen az 1920-as években egy keszthely típusú bronzkardot találtak. Hossza: 38,5 cm, készítésmódja, és díszítése alapján a Koszider BUIb utáni időszakra datálható.

13 (Magyar Nemzeti Múzeum) TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI ÖSSZEFOGLALÁS ŐSKÖRNYEZET A település területének őstörténeti és őskörnyezeti vizsgálatához fontos információkkal szolgálnak a Szegedi Tudományegyetem kutatói által a magaspart lábánál végzett mintavételek. Három fúrást végeztek a császártöltési határban: CstI. (a Vörös-mocsár Szamár-völgyi torkolatánál), Cst-II. (a tőzegbányák É-i részén), Hp-I. (a hajósi pincéknél a Kaszálók peremén). A fúrások kiértékelése során 4 pollenzónát különítettek el. E négy zónából számunkra a 2. és a 3. zóna bír nagy jelentőséggel, mivel ezekben a zónákban jelennek meg első alkalommal a gabonafélék pollenjei és az emberi tevékenységre utaló növényzet nyomai. A 2. pollenzónában 270-210 cm között a kevert tölgyes elemei dominálnak a fás szárú zónában, a tölgy (Quercus), a szil (Ulmus), a mogyoró (Corylus avellana) és a hárs (Tilia platyphyllos és cordata). A zónában az erdei fenyő aránya fokoza1(1 Vorák József és Horváth Attila helyszínelése, KJM RA 70.349, H. TÓTH Elvira, 1990. 86. 11 KJMRA68.110 12 KJM RA 13 MOZSOLICS Amália 1976 16.