Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Knipl István: Császártöltés régészeti topográfiája

CUMANIA 20., KECSKEMET, 2004 173 KNIPL ISTVÁN CSÁSZÁRTÖLTÉS RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA Császártöltés Bács-Kiskun megye középső részén az egykori Pest-Pilis-Solt kiskun megye déli határának közelében, a Kecskemét-Baja (54. sz.) főút mentén található község. A vizsgált terület a Duna-völgy és a Duna-Tisza közi homokhátság határán fekszik. A falu történetének jelentős része ismert Bánáti Miklós 22 évtized az új hazában című munkájának megjelenése óta, mely a település írott források alapján kutatható történetének jelentős részét feldolgozta. Jellegéből adódóan azonban a németség betelepítése előtti időszakot csak érintőlegesen tárgyalja. A település történetében „fehér foltnak" számító régészeti korok feldolgozására a szerző nem vállalkozott. A területen néhány szórványlelet előkerülésétől és néhány esetleges régészeti helyszíneléstől eltekintve régészeti munka nem folyt. Erre csak a 20002003 években került sor, mikor lehetőség nyílt a terület terepbejárására. A terepbejárás képezte a Szegedi Tudományegyetem régészet szakán készített szakdolgozatom alapját. Ennek rövidített, átszerkesztett változatát tekintheti át az olvasó.

1 LELŐHELYKATASZTER

2 1. Újtemető I. Őskor (Boleráz-cs., Badeni k., Makó k., Nagyrévi k., Halomsíros k.) szarmata ,avar, és Árpád-kor A falu D-i határában, az Újtemetőtől mintegy 150-200 méterre DNy-ra, közvetlenül a magaspart szélén alacsony dombon, 220 m átmérőjű lelőhely. A terület egy része Hajós közigazgatási területéhez tartozik. A lelőhely a bejárás időpontjában szőlővel frissen betelepített.

3 1 A terepbejárás szerves része volt egy 2000-ben indult kutatómunkának, melynek célja a helytörténeti monográfiából kimaradt „fejezetek" (régészeti, történeti, néprajzi) elkészítése. A munkának első - ám közel sem teljes darabja 2003 nyarán jelent meg nyomtatott formában. A kötet már érintőlegesen tárgyalja a terepbejárási anyag alapján, a település területének korai történetét, ám ezt ismeretterjesztő formában, a szakmai magyarázatok szinte teljes elhagyásával teszi. A szakdolgozat célja az így kialakult hiányok pótlása, esetleges pontatlanságok kijavítása volt. Ezúton szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik segítséget nyújtottak a terepbejárás anyagának elemzésében, feldolgozásában. Köszönöm Wicker Erika, dr. Horváth Ferenc, dr. Kulcsár Valéria, Patay Róbert, Péterváry Tamás, dr. Tari Edit, Tárnoki Judit, Borsos Hedvig, Deák Andrea, Mészáros Patrícia, Simon Viktória és Tóth Károly segítségét. Külön köszönet illeti Baranyai Lászlót, Freidinger Tamást, Gróf Andrást, Törőcsik Balázst Csalaegyház hitelesítő feltárásában végzett hathatós közreműködésükért, baráti segítségükért. 2 A lelőhelyek elnevezése ARNOLD Erzsébet - KNIPL István 2003. alapján történt. A lelőhelyek elhelyezkedését lásd: 1. ábra.