Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Rosta Szabolcs: Pusztatemplomok Kiskunfélegyháza környékén
PUSZTATEMPLQMOK KISKUNFELEGYHAZA KORNYÉKEN 137 mikor Félegyháza már több mint 100 éve nem létező település. Az egyetlen hiteles, egykorú térkép Lázár deák térképe, melyről az európai térképészek átveszik ezt a formát. így a Feled alakra csak egy hiteles adatunk van. 2. A fél- előtag az egyházszervezetben betöltött szerepre vonatkozna, így Félegyházának filia, azaz nem teljes jogú templom a jelentése. De ilyen esetben a középkor folyamán inkább a kápolnás jelzőt használták. 117 3. A felső szó csonkításából ered, eszerint Felsőegyház jelentéssel bír. Pál Kálmán a „két templomos település" nagyobb és magasabban fekvő templomának helyzetéből eredezteti. 118 Ez az elgondolás valószínűsítené a két templom együttélését. A régészeti terepbejárások bizonysága szerint azonban ez a lehetőség kizárható. 4. Ezen koncepció szerint a félben lévő, romos, nem ép jelentését vesszük д. fél szónak. Györffy a tatárjárással hozza összefüggésbe az -egyháza utótag megjelenését, mely ez után puszta jelentéssel bír. 119 Kristó rámutatott, hogy a tatárjárással csak elkezdődik a folyamat, amely a 14-15. században csúcsosodik ki igazán a pusztásodás előrehaladtával. 120 A források 1389-ben, 1424-ben és 1526-ban említik Félegyházát. 121 A település 14-15. századi létezését bizonyítja Bálint Alajos ásatása is. Ennek ellenére még Félegyháza neve is felkelti a gyanút, hogy a településnek elpusztult Árpád-kori előzménye volt. Források: 1389. Feelegyhaz- Zsigmond király megtiltja a szeri nemeseknek, hogy a Buda, Félegyháza felé a „sáregyházi úton" átutazó szegedi polgárokat zaklassák és megvámolják. 122 1424. Feleghaz. Zsigmond ekkor adományozta Borbála királynénak, más jól jövedelmező birtokokkal - többek között Kecskemét mezővárossal és a környékén élő királynéi kunokkal - együtt. 123 Kutatások: 1951-ben Bálint Alajos leletmentés keretében 167 sírt tárt fel, igen szegényes mellékletekkel. A sírok a szokásos Ny-K tájolást követték. 68 halottat koporsóban helyeztek nyugalomra. Többségüket ugyanolyan ládaalakú, vasalásokkal erősített koporsóba, melynek rekonstrukciós rajzát Szabó Kálmán készítette el. 124 Egy trapéz alakú koporsót is talált, mellyel Szeged-Öttömösön is találkozhatunk. 125 28 esetben fakéregből összeállított koporsóba helyezték a halottakat, amilyenek Csengele-Bogárháton is előkerültek. 126 117 MEZŐ András 1979. 17. 1,8 PÁL Kálmán é.n. 119 GYÖRFFY György 1961. 35. 120 KRISTÓ Gyula 1983. 452. 121 GYÁRFÁS István 1870-1885. III. 510, 580. 122 GYÁRFÁS István 1870-1885. III. 205. 123 GYÁRFÁS István 1870-1885. III. 510. 124 SZABÓ Kálmán 1938. 57. 125 MÓRA Ferenc 1906. 26. 126 HORVÁTH Ferenc 1978. 111.
