Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Rosta Szabolcs: Pusztatemplomok Kiskunfélegyháza környékén

PUSZTATEMPLQMOK KISKUNFELEGYHAZA KORNYÉKEN 135 leletanyag alapján a 13-14. század fordulójára tette.

106 A temető korban egyezik Szabó Kálmán hajkarikás sírjával, talán az ásatások helyszíne is azonos. Terepbejárás során ezüst pitykegombot találtunk. Ilyen pitykegombok tömegesen kerültek elő Szabó Kálmán ásatásaiból, aki 14. századinak határozta meg őket.

107 A templom helyén igen sok réti mészkövet és habarccsal összeragasztott téglák darabjait lehet megfigyelni, de nagyobb összefüggő mésszel ragasztott faltöredékek nyomait is látni lehet. A települést módszeres terepbejárással meghatároztuk. Ezek szerint a templomtól nyugati irányban csak elvétve fordult elő későközépkori leletanyag, ellenben jelentős mennyiségű Árpád-kori kerámiatöredéket gyűjtöttünk. A templomtól délnyugat, dél irányban viszont jelentős, 1416. századi település nyomait lehetett megfigyelni, mely nagyjából 500 méter hosszan, legyező alakban fekszik. Északi irányban a legelő, és a gazdasági épületek miatt nem lehetett megfigyeléseket végezni, de az egykori település súlypontja déli irányban volt. Több agyagcsíkokkal, és szürke hamus foltokkal jelentkező háznak a helyét lehet elkülöníteni. Az Árpád-kori település errefelé már nem húzódik. A templom szomszédságában a 18. századi Cserepes csárda maradványait is meg lehet figyelni. Megjegyzések: A helyiek nyelvében ma is Péteriként nevezett helységet mely nevet a tőle nyugat-délnyugatra elterülő Péteri-tó mindmáig megőrizte Pesty Frigyes hibás értelmezése folytán a 19. században a ma már Györffy György által Bugac területén beazonosított Pétermonostor középkori helységgel gondolták egynek.

108 A 19. századi, Péteriként újretelepített községet 1900-tól Pétermonostora névvel látták el. Majd a szomszédjában felújított nevű - azóta már szintén máshol azonosított - Pálmonostorral való 1926-os egyesítése után Pálmonostoraként szerepel.

109 A helyi hagyomány szerint az újkori Pálmonostora neve abból ered, miszerint az E75-ÖS út mellett állt „Cserepes Csárda közelében pálos monostor volt, melyet a törökök lakosságával együtt elpusztítottad. A Bedekovich-féle térkép 1780-ból csárdát még nem, de templomot jelöl Péterin. A II. József korabeli katonai felméréseken 1783-ban már áll a Nagy Petery- vagy Tserepes Csárda, melyet a templom köveiből építettek, így ekkor templomot már nem is jelölnek. Könnyen megállapítható, hogy a templom kőanyagából 1780, és 1783 között építették meg a csárdát. Kaltscmidt Ábrahám és Bél Mátyás nyomán biztonsággal azonosíthatjuk a lelőhelyet a 16-18. századi Zent Peter, Szentpeter, Szent-Péteri településsel. Azt már nehezebb megmondani, hogy a korábbi források közül melyik vonatkozhat „Szentpéter"-re. A török adóösszeírásban szereplő „Péter" nevű puszták közül Ezúton köszönöm Somogyvári Ágnes szíves szóbeli közlését. SZABÓ Kálmán 1938. 17. PESTY Frigyes 1978.221. GYÖRFFY György 1963. 898-899. FEKETE János 1997.73.