Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Rosta Szabolcs: Pusztatemplomok Kiskunfélegyháza környékén

PUSZTATEMPLQMOK KISKUNFELEGYHAZA KORNYÉKEN 133 Kálmán valójában feltárt. A halom egy másik templomot rejt, talán a monostort.

92 Olyan középkori településeket, ahol monostor és plébániatemplom egymás közelében található, több helyről is ismerünk az Alföld közeli vidékein, mint Bátmonos93 toron vagy Szeren. Megjegyzések: Pétermonostor esetében említett templomos rend jelenlétére vonatkozóan nincs bizonyítékunk. Alapításának idejéből, mely 1219 előtt történt és abból, hogy élén apát áll, ciszter vagy bencés monostorra következtetünk.

94 A Kalmár jelentésében szereplő pálosok legfeljebb a monostor rendi változásával kerülhettek volna Pétermonostorra, hiszen 1219 körül ez a szerzetesrend még nem létezett. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az Alföld egyik legfontosabb korabeli települését, Bátmonostort, melynek monostorát 1345-ben Becsei Töttös építtette újjá ágoston rendiek számára.

95 Ezekben az években Pétermonostor is Becsei Töttös birtoka volt. Nagyon valószínű, hogy Becsei Töttös építkezései nyomán a Felsőmonostori templom gótikus átépítése is ezekre az évekre tehető. Mind régészeti, mind történeti adatok bizonyítják a Felsőmonostoron található templomrom és településének azonosítását az egykori Pétermonostorral. A település 1219 előtt már biztosan létezett. Ha el is pusztult a tatárjárás idején, hamarosan újratelepült, amit az ásatások és a terepbejárások nyomán biztosan állíthatunk. Lehetséges, hogy jól megfontolt földesúri érdekből a falu igen, de a monostor nem települt újra, melyre több példa van középkori történelmünkből.

96 Az újratelepülők vagy a később betelepülők között vannak kunok, melyet az előkerült leletanyag bizonyít és az említett 1347-es és 1349-es források is megerősíthetnek. A történettudomány eredményeit a régészeti adatok igazolják, azon a megállapításon kívül, hogy sem Pálmonostor, sem Pétermonostor nem pusztul el végleg a 13. század közepén, mindkét településen van továbbélés, vagy újratelepítés. De míg Pálmonostora a 14. század elejére végleg elhal, addig Pétermonostor kun betelepülőkkel erősödve jelentős helységgé fejlődik a 15. századra. 10. lelőhely neve: Pálmonostora - Lőrinc-tanya Fekvése: A lelőhely az E75-ös főút keleti oldalán, a Pálmonostori leágazástól délre 500 méterre, egy északkelet-délnyugati irányú kisebb dombvonulat legmagasabb pontján fekszik. A középkori település déli és nyugati irányból legyezőalakban veszi körbe a templomot. Egykori településnév: Péteri, Szent-Péteri, (Kalos Petör, Peder, Sancto Petro? Kalasszállás?) BELÉNYESINÉ SÁROSI Edit 2001/b.-2002. Jelentések. VÁLYI Katalin 1986. 120. BICZÓ Piroska 1985. 363-373. FÜGEDI Erik 1991. 53-61. BICZÓ Piroska 1985. 364. FÜGEDI Erik 1991. 58.