Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Rosta Szabolcs: Pusztatemplomok Kiskunfélegyháza környékén

PUSZTATEMPLOMOK KISKUNFELEGYHAZA KORNYÉKEN 131 Töttösé volt. így felmerül a lehetőség, hogy ezek a kunok a délről szomszédos Halasról Pétermonostorára települtek be, és Pétermonostora régészeti adatokkal bizonyított kun elemeit láthatjuk bennük. Érdekessége az okleveleknek, hogy Pétermonostort az 1347-es Csongrád megyében, az 1349-es Fejér megyében említi, míg egy 1379-es oklevél már Pest megyébe helyezi a birtokokat.

79 Annyit biztosan megállapíthatunk, hogy Pétermonostora és Pálmonostora birtokok a három megye találkozásánál helyezkedtek el. 1488-ban Pétermonostor szerepel. 1517-ben a községet már csak Monostor néven említik.

80 Monostor néven szerepel templommal jelölve Lázár deák térképén is, mely azt bizonyítja, hogy a 16. század elején még jelentős település volt. A helység a török hódoltság időszakában viszonylag korán elpusztulhat, talán már 1526. szeptember 27-28-án ugyanazokban a napokban, amikor a török hadak Félegyházával együtt a környező településeket is végigdúlják. 1546-ban már ráják nélküli pusztaként említik és nem is települ újjá.

81 A későbbi századokban az egykori Pálmonostorával együtt Kecskemét város pusztája. Kutatások: Monostor helység Lázár deák térképén Félegyházától délnyugatra, megközelítőleg azon a helyen van jelölve, ahol az általunk ismert BugacFelsőmonostor lelőhely található. A 18. századi térképeken Felsőmonostort és Alsómonostort egyaránt templomromként jelölik. 2 1926-ban múzeumi felügyelet mellett elbontják a romokat. Ez az ásatás lett volna az első és utolsó, melynek ha dokumentumai és leletei nem pusztulnak el, értékes adatokkal szolgálhattak volna. Ekkor mindkét templomot, az alsómonostorit és a felsőmonostorit is elbontják, majd kőanyagát elszállítják az új bugacmonostori templom építéséhez.

83 1932-ben Szabó Kálmán vezetett ásatást.

84 A templom körüli temetőben 1314 éves leányka sírjából, fémszálakból szőtt pártaöv darabjai kerültek elő, melyeken jól látható a szövés mintázata. Szabó Kálmán ezt a leletet a 12-13. századra keltezte, mivel „a falu a tatárjárás idején pusztult el". Ez a datálás érthetetlen, mert munkájában később ezt írja: „Felsőmonostor temploma is a román korban keletkezett s a 15. század végén a késő gótika korában boltozták"?

5 Felmerül a gyanú, hogy Szabó Kálmán a két monostor nevét összekeverte. A már említett alsómonostori alaprajz átrajzolása is talán ezzel magyarázható. Lehet, hogy a párta Alsómonostoron került elő, mely település valóban az Árpád-kor végén pusztult el. Ha mégis Felsőmonostoron került elő, és a két monostort összekeverte, akkor 79 BAKÁCS István 1982. 215. 80 HORNYIK János 1865. 26-27. 81 KÁLDY-NAGY Gyula 1985. 440. 82 LAZARUS Secretarius 1982. 83 CZAKÓ Ferenc 1995. 237. 84 SZABÓ Kálmán 1986.31. 85 SZABÓ Kálmán 1938. 61-62. 132.