Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Rosta Szabolcs: Pusztatemplomok Kiskunfélegyháza környékén

PUSZTATEMPLOMOK KISKUNFELEGYHAZA KORNYÉKEN 127 az északkeletre néhány száz méterre azonosított 132. lelőhellyel, ahol emberi koponya, és némi Árpád-kori edény töredék került begyűjtésre.

56 8. lelőhely neve: Alsómonostor - Papp-tanya Fekvése: A mai Alsómonostortól délnyugatra 3 km-re, a Papp tanyától 300 méterre keletre egy kisebb kiemelkedésen a templom nyomát habarcsos mészkőtörmelék jelzi. Egykori településnév: Pálmonostora. Pétermonostora és Pálmonostora középkori helységek azonosításának nehézségeit Pesty Frigyes hibás feltevése okozta, aki Pétermonostorát a Kiskunfélegyházától délre fekvő, Péterinek hívott mai Pálmonostorával azonosította. A mai Felsőmonostor lelőhelyet Monostornak hívta, ahol a templomosok manzériája volt.

57 Ez a tévedés gyökeret vert, így lesz Pálmonostorán a pálosok monostora, Péterin (a mai Pálmonostorán) pedig a bencések Pétermonostora.

58 A keveredést Györffy György azonosítása oldja meg. Feltevése az 141 l-es oklevélben említett települések felsorolásából ered. Ezek szerint Pétermonostora a mai Bugac-Felsőmonostor, a középkori Pálmonostor pedig a mai Alsómonostor közelében fekvő középkori templomromok környékén található. Források: Pálmonostor alapításáról, rendi hovatartozásáról nincs forrás.

59 Önállóan sosem, mindig Pétermonostorral együtt szerepel a forrásokban. Ennek legfőbb oka a történettudomány szerint az, hogy Pálmonostor már a tatárjárás nyomán elpusztult, és így birtokként a szomszédos helységgel említik együtt. Pálmonostor neve először 1347-ben tűnik fel együtt Pétermonostoréval, mikor Becsei Töttös pereskedik a birtokokért, melyek 1349-ben végleg a birtokába kerülnek.

60 1411-ben egy oklevél Pétermonostorát, Pálmonostorát és Marocgáta birtokokat egymás mellettinek mondja.

61 Móricgát község délről, ma is közvetlen szomszédos Alsómonostorral. A török adóösszeírás 1559-ben a két monostor pusztát külön említi, mindkettőt Monostor néven. A későbbiek során Kecskemét legelőjévé válik a terület. 1631-ben, 220 év után újra Péter- és Pálmonostorát írják le a források.

62 Kutatások: E két monostornál jelentős régészeti kutatások folytak, de a névkeveredések miatt a rájuk vonatkozó régészeti adatok értelmezése igen körülményes, melyet még jobban megnehezít Szabó Kálmán ásatási anyagainak megsemmisülése. 56 WICKER Erika - KUSTÁR Rozália - HORVÁTH Attila 2001. 79. 57 PESTY Frigyesl978. 221. 58 HORNYIK János 1865. 49. 59 ROMHÁNYI Beatrix 2000. 15. 60 ZICHY OKMÁNYTÁR II. 1872. 227. 61 BÁRTFAI-SZABÓ László 1938. 128. BORSA Iván 1993. 227. 62 HORNYIK János 1865. 48.