Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Rosta Szabolcs: Pusztatemplomok Kiskunfélegyháza környékén
114 ROSTA SZABOLCS Félegyházáról és a környező területekről. Majd az 1920-30-as évek jelentették a terület módszeres kutatásának megindulását. Szabó Kálmán és Papp László Kecskemét környékén tíz év alatt harminchat középkori lelőhelyet kutatott. Templomaink közül négyet biztosan feltártak, de elképzelhető több rom környékének vizsgálata is. 1 Munkásságuk mégis kevés használható adattal szolgál erre a területre vonatkozóan, ugyanis kutatási eredményeik javarésze a II. világháború során megsemmisült. Szabó Kálmán fennmaradt írásai és feljegyzései a legtöbb esetben csak utalnak egy-egy lelőhelyre, annak főbb leleteire. Legtöbbször az ásatási helyszínek azonosítása is problémásnak bizonyul. Az általa megásott templomok közül mindössze Felsőmonostor alaprajza ismert. A város történetével foglalkozó jelentős számú, és több esetben igen alapos helyismereti munka fontos támpontokat adott a templomok lokalizálásához. 2 Az 1920-30-as évek publicisztikája jelentős figyelmet szentelt a régészeti kutatásoknak, így több lelőhelyről újságcikkek révén szereztünk tudomást, bár ezekből kellő kritikai hozzáállással nyerhettünk csak pontos információkat. A legnagyobb segítséget a 18-19. századi térképek jelentették, melyek néha meglepő pontossággal jelölik a pusztatemplomokat a megtalált lelőhelyek közelében. A második világháború után Bálint Alajos Kiskunfélegyháza-Templomhalmon folytatott ásatása csak a templom körüli temető egy részletére korlátozódott, így Félegyháza középkori templomáról ennek révén semmit nem tudunk. A háború után a régészeti kutatás főként kisebb leletmentésekre, kiszállási jelentésekre korlátozódott a régió középkori emlékeivel kapcsolatban. Biczó Piroska 1986-ban összegyűjtötte Bács-Kiskun megye középkori emlékeit, 185 középkori templomra talált adatokat, mely óriási előrelépést jelentett a Genthon-féle műemléki jegyzékben szereplő templomok számához képest. A szerző munkájában sejtteti, hogy ennél is több templom lehet. Ezt igazolja az, hogy dolgozatában a most vizsgált 19 templomos hely közül mindössze nyolc szerepel, és azoknak legtöbbje is beazonosítatlanul. Az 1990-es évektől induló M5-ös autópálya megelőző régészeti feltárásai jelentős eredményeket értek el Árpád-kori lelőhelyeink számának gyarapodásában, bár templomot egyetlen ásatás sem érintett. Az autópálya-építéshez kapcsolódó terepbejárások nyomán viszont több Árpád-kori templomos helyet is felderítettek. A 2000-ben megindult Alsómonostor és Felsőmonostor területére koncentrálódó kutatás reményekre jogosít, de a terepbejárások és a leletmentés anyaga jelenleg feldolgozás alatt áll, így azok eredményeit csak nagy vonalakban ismerjük. 3 1 SZABÓ Kálmán 1986.35. 2 Mezősi Károly, Pál Kálmán, Fekete János és mások helytörténeti munkái. 3 Sárosi Edit doktori disszertációjához kapcsolódó kutatások.
