Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Solymos Ede: A Közép-Dunai Halászszövetkezetek megalakulása

A KÖZÉP-DUNAI HALÁSZSZÖVETKEZETEK MEGALAKULÁSA 181 Szem. 19. Augusztus 30-i kelettel özv. Isgum Rezsőné írja, hogy férje, Isgum Rezső tanult halász 1938. okt. 25-én történt elhalálozása után négy kiskorú leánygyermekükről is kellett gondoskodnia, és a halászatot megszakítás nélkül tovább folytatta. A szövetkezet felvételét megtagadta A közösen folytatott halászatból minden előzetes értesítés nélkül kizárták, és egyszerűen megüzenték, hogy az ott lévő hálóit és szerszámait vitesse el. Jelenleg 57 éves özvegyasszony, az összes szükséges szerszámokkal és felszereléssel rendelkezik. A szövetkezet alapszabályainak 13.§-a úgy rendelkezik, hogy a hivatásos halász özvegye és kiskorú gyermekei az elhunyt helyébe léphetnek a szövetkezet tagjai sorába... a tagoknak érdekükben áll, hogy területükön minél kevesebben működjenek. A tolnai halászati jog egy része a férje és gyermekei tulajdonát képezte, és ezen vízterület 1906-ban történt megszerzés, és kifizetése évtizedek keserves halászati munkájának és minden igényről való takarékos lemondásának volt eredménye. Teljes tönkrejutását eredményezné, és öreg napjaira szükséget és nélkülözést jelentene számára, ha kérése meghallgatásra nem találna. Hasonló kérelmet adott be Fuchs Antalné. Férje tanult halász volt, ősei is azok. 1913-ban halt meg, több kiskorú gyermeket hagyott hátra, az özvegy gondoskodott róluk. A halászatot megszakítás nélkül folytatta míg a szövetkezet meg nem alakult, és őt nem vették fel, ezzel megélhetése alapjától fosztották meg. Jelenleg 75 éves, beteg és munkaképtelen, sem megélhetésre, sem gyógykezelésre keresete nincs. Özv. Isgum Ferencné férje 1945-ben halt meg, három kiskorú gyermeke szükséget és nélkülözést jelentene számára, ha kérése meghallgatásra nem találna Szem. 20. Miklós (Brück) István és társai bogyiszlói halászok nov. 4-én a FM halászati osztályán panaszt tettek, hogy a Tolna és Vidéke Halászati Szövetkezet elnöke Vas József nem akarja tagnak felvenni őket, csak területi engedélyt ad. Vas: 1945. nov. 13-i közgyűlésen Bogyiszlóról csak ketten, Csóti Mihály és Nyuli Lajos jelent meg, ideiglenesen fel is vették őket, de a részjegy árát nem fizették be, ezért törölték. Azóta sem jelentkezett más bogyiszlói halász, ellenben a határukban levő vizeket rendszeresen halásszák, bért nem fizetnek, halat le nem adnak. Arra hivatkoznak, hogy ők a Közép-dunai Szövetkezet tagjai. Amikor a két szövetkezet elvált egymástól, a T és V H Sz a területéhez tartozó községekben (Foktő, Kalocsa, Bátya, Fájsz, Gerjen, Fadd, Tolna és Bogyiszló) kidoboltatták, hogy aki halászni kíván, új területi jegyet kérjen. Felkérte a Közép-dunai Sz. igazgatóját, Ozonics Gyulát, hogy ő is hirdesse ki. Ekkor Bogyiszlóról 23 kishalász és sporthalász jelentkezett.