Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Bereznai Zsuzsanna: A Muthnay Kiss család félegyházi sütödéje

198 BEREZNAI ZSUZSANNA A CSALÁDI SÜTÖDE Pékmesterek a családban A családi hagyomány szerint a nemesi levelet a család a XVIII. században szerezte, melynek tagjai abban az időben a Hajdúságban éltek. Ifj. Muthnay Kiss Lajos (született 1922-ben) félegyházi pékmester apai nagyapja, a hajdúnánási születésű Muthnay Kiss Gyula (1869-1945) ács és molnár volt. Az édesapa, Muthnay Kiss Lajos Tarpán született 1896-ban, aki kitanulta a sütőmesterséget. 1918-ban besorozták vöröskatonának, ekkor került Kiskunfélegyházára. Itt megismerkedett egy 16 éves lánnyal, Szondi György kalapos leányával, Ilonával, s feleségül vette. A házasságból 11 gyermek született, ebből 5 nevelkedett föl, a többi kisgyermekkorban halt meg. A gyermekek közül Jenő, Lajos, Mihály és Ottó választotta a pékmesterséget. Id. Muthnay Kiss Lajos 1918-ban indította be az első pékségét Kiskunfélegyházán a Jókai utcában. A házat és a pékséget egy Verhovai nevű zsidó embertől bérelte. Itt egykemencés pékműhelyt működtetett. 1920-ban a Szarvas utcába (a mai Móra Ferenc utca) helyezte át a pékséget. Itt két kemencével kezdett, majd egykemencéssé építette át a műhelyt. Az az egy kemence azonban a legnagyobb méretű volt az egész városban. 1932-ben ezt a pékséget legnagyobb fiának, Jenőnek ajándékozta, s a család többi tagja a Kassa utcába (a későbbi Körösi Csorna Sándor utca) költözött. Itt ugyancsak egykemencés pékséget alakított ki. A pékműhelyek mellett péküzletet is vezettek. A második világháborúban csak az édesapa s Ottó maradt itthon, a család többi férfitagja kikerült a frontra, majd hadifogságba. A családfő úgy határozott, hogy amelyik fiú hamarabb hazajön a háborúból, azé lesz a Körösi Csorna Sándor utcai pékség. Lajos tért haza legelőször, így az övé lett a sütöde. A többiek a háború után csak egy darabig dolgoztak a szakmában. Mihály, aki valóságos ezermester volt, 32 éves korában hirtelen meghalt. Ottó pedig Budapestre került, Csepelen volt hengerész, s 47 éves korában halt meg. Az idősebb Muthnay Kiss Lajos pékségét tehát Lajos fia örökölte, aki 1922-ben született Kiskunfélegyházán. Az ifjabb Lajost a II. világháborúban besorozták katonának. Először Szegeden, majd Kisteleken szolgált, innen a Dunántúlra vitték, ahol Előszálláson, Zircen, Jánosházán, Celldömölkön szolgált, majd a Szentgotthárd melletti Szarvaslakon esett orosz hadifogságba. 1945-ben vitték ki a Szovjetunióba, ahonnan 1948. május 24-én tért haza. Még ebben az esztendőben megszerezte a sütőmesteri levelet. A szakma fő fogásait természetesen az édesapjától sajátította el, de más pékeknél is tanult még a háború előtti években, hogy minél jobban elsajátítsa a pékmesterséget. így dolgozott a félegyházi Schweiger péknél, a kecskeméti Csorba