Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)
Bárth Dániel: Szokás és hatalom. Egyházi törekvés a szőlőőrzés bácskai rendszabályozására a XVIII. század közepén
98 BARTH DÁNIEL adminisztrátori működése idején is részben romosak voltak, részben pedig nem készültek el. Az istállónak nem volt ajtaja, ablaka és belső berendezése, hiányzott a kocsiszín. A pince nélkülözte a tetőzetet, aminek következtében az összeomlás veszélye fenyegette. Sem a ház melletti szérűt, sem konyhakertet nem kerítették be, így még az állatok is átjárhattak rajta. 61 A káplán természetesen rendszeresen sürgette az épületek felújítását és a félbe maradt munkák befejezését. Amikor 1767-ben Glaser kanonok elé tálalta sérelmeinek 17 pontból álló lajstromát, az anyagi jellegű panaszok élén szerepelt az elmaradt építkezések kérdése. Különösen a kerítések hiányát nehezményezte, hiszen a tolvajok és az állatok miatt sok kárt szenvedett. A vizitátor az összes szóban forgó munka mielőbbi elvégzésére utasította a falu bíráit, azzal a fenyegetéssel, hogy különben megfizetteti velük a plébános által elszenvedett károkozások ellenértékét. 63 Emellett ott volt a harangvásárlás ügye. A korábban beszerzett kisebb harang mellé 1763-ban a falubeli sokác és német hívek közösen vásároltak egy 220 font súlyú harangot, amelyhez a templom pénztárából vettek kölcsön 96 forint 20 dénárt. Az összegből 1767-ig mindössze 18 forintot törlesztettek. A németek ezenfelül még 10 forinttal tartoztak, mert eladtak egy ökröt, amelyet korábban az egyháznak adományoztak. 64 Glaser október eleji vizitációs rendelkezése szerint ha a következő év, tehát 1768. január 1-jéig nem fizetik vissza a kölcsönt, évenként minden forint után három krajcár kamatot kell a templomnak beszolgáltatniuk. Mindehhez hozzátartozik, hogy a küllődi communitas arra hivatkozva, hogy saját javaiból szerezte be a harangot, megtagadta a temetési harangozásért járó fizetséget. Ezzel az érvelésével a falu nem volt egyedül, hiszen hasonlóképpen gondolkodtak a környező települések vezetői is. A küllődiek esetében azonban volt egy kis szépséghibája a dolognak: a harang árát nagyrészt a templom pénztárából fedezték, és - talán a templom és harang szoros kapcsolatára alapozva - látványosan vonakodtak a pénz visszafizetésétől. Glaser Gábor kanonok személyében azonban kemény ellenfélre találtak az érvelgető elöljárók. A kanonok vizitációs határozatában rámutatott, hogy a folyamatosan benépesülő falu újabban érkezett lakosai közül senki sem vette ki a részét a harang költségeiből, miként a régebbi lakosokból sem mindenki osztozott a teherben. Az egyébként is szegényes templomnak nagy szüksége volt az ezúton befolyó összegre, hiszen semmiféle állandó jövedelemmel, alapítvánnyal, földdel nem rendelkezett. Éppen ezért a vizitátor utasítása alapján KÉL 1. e. E. 16. kötet. 329., 335-336. p. KÉL I.e. E. 16. kötet. 335. p. KÉL Le. E. 16. kötet. 341. p. KÉL I.e. E. 16. kötet. 323. p. KÉL 1. e. E. 16. kötet. 337., 344. p. KÉL 1. e. E. 16. kötet. 323. p.; KÉL 1. b. Küllőd. 1. b.
