Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Filus Erika: A kiskőrösi „Gondűző” borlovagrend

348 FILUS ERIKA 3. A KISKŐRÖSI „GONDŰZŐ" BORLOVAGREND TÖRTÉNETE A kiskőrösi „Gondűző" Borlovagrend alapító tagjai 1993-ban, a Kiskőrösi Szüret és Szlovák Nemzetiségi Napok záró estéjén gondolkodtak el először azon, hogyan adhatnának szervezett formát az addig is összejáró borbaráti társaságnak. Később, egy erdőteleki pincelátogatás alkalmával határozták el, hogy megalakítják a kiskőrösi Borbarátok Társaságát. Ezt az elhatározást, ha nem is kőbe vésték, de falba karcolták „Vargafalván" . Ezt az első hiteles dokumentumot mindenki megnézheti, aki a ceremóniamester tanyáján vendégeskedik. 1994 januárjában került sor az alakuló közgyűlésre, amikor már egyesületi formát választottak a borlovagok. A kezdeti nehézségek legyőzésében Dabasi Gábor, a kecskeméti Matthiász János Borrend nagymestere nyújtott hathatós segítséget. Ez a segítségnyújtás nem egyedülálló, más borrendek esetében is jellemző. Ez is szép példája annak, hogy milyen szoros a kapcsolat a borrendek között, milyen szorosan együttműködnek. Nehéz már nyomon követni, hogy a felépítés, a ceremóniák és a megjelenés elemei melyik más rendtől származnak. A lovagrend tagjai mindig is ügyeltek arra, hogy lehetőleg ne másoljanak le egyetlen formát sem a többi rendtől, mégis előfordul, hogy néhány elem nagyon hasonlít más rendére. Az avatást teljes egészében ők maguk dolgozták ki, nem állandó, hanem mindig személyre szabott feladatok elé állítják a jelölteket. Mégis van hasonlóság más rendek avatási szokásaival. Ez onnan adódik, hogy lényegében az összes avatás azonos alapú. Minden rend ceremóniájában megtalálhatók a próbák, a lovaggá ütés, a fogadalomtétel és az áldomásivás. A kivitelezés azonban teljes mértékben egyéni. Több hetes előkészítés után kerül sor az avatásra ünnepi külsőségek között. Nagy fejtörést okozott a névválasztás. Végül Petőfi Sándor első nyomtatásban megjelent versének (Borozó) első szavát, a Gondűzőt választották. Ez a név utal arra, hogy a rend Kiskőrösön alakult. A lovagrend tagjai pontosan tudják, hogy a „kiskőrösi" név hallatán sokan csak legyintenek mondván, hogy az úgynevezett „Arany háromszögben"

6 nem lehet jó minőségű, szőlőből készült bort találni. E miatt a nagy presztízsveszteséget okozó hátrányos megkülönböztetés miatt az alapszabályzat 3. §-a így határozza meg a célokat és a feladatokat: - Kiskőrös és környéke még teljesebb megismertetése. - Az itt termelt bor minősége, értéke, híre feletti őrködés. -A kulturált borfogyasztás lehetőségeinek fejlesztése, az elbitangolt ízlések pallérozása. - A bor egészséges, serkentő, gyógyító hatásairól szóló ismeretek terjesztése. - A gasztronómia fenséges tudományába mind többek beavatása. 5 VARGA Attilának - a borlovagrend ceremóniamesterének - tanyája. 6 „Arany háromszög": a Kiskörös, Soltvadkert és Kecel által határolt terület.