Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Fehér Zoltán: Felit szedem, nem mind. A szanki haramtszedés hidedelem elemzése

274 FEHÉR ZOLTÁN 12. A bűbájosok rontják meg a tehenet. Fehér lepedőt húznak maguk után, a gazda födj én, a harmaton. Szödöm a hasznot, szödöm a hasznot - mondogatták. A tehén vagy fejős birka véreset adott. (Sz. J. A.) 13. Az olyan valaki szödte össze lepedővel a harmatot. Hogy mit dolgozott..., de nem tudták észrevenni, mer ' eltűnt. (M. F. Z.) 14. Meg vót rontva a tehene. Eljárt Majsára a kártyavetőhő. О is tanult annyit, hogy tud vigyázni. Azér vót megrontva, mer ' késő hajtotta ki a tehenet. Nem legelt eleget, lesoványodott. (M. F. Z.) Élménymondák (memoratok) 75. Ugyancsak evve a boszorkánysággal kapcsolatosan... Ez az illető itt élt a községünkbe, má az én időmbe. Egyik gazdáná vótak ezök dohánkertészek. Egy tehenet fejt. A gazdasszony tűle hordta a tejfölt, oszt tán tíz tehenet is fejtek. Nem vót tejföl, nem vót tejszín. Mer babonás vót az is. Szent Győr nap éccakáján az leterítkezett lepedővé, de tudott valamit, mer mondák, tudni köllött, mer hiába kötöttem lepedőt, és hiába... Ahol annak a jószágai legeltek kinn a legelőn, ahun vót, ott áztat mind sorbajárta. Hogy mit tudott, hát ezt nem tudom, mer' eztet úgy csináta olyankor, éjfélkor, hogy ez.t ne lássák, és akkor összeszedte a tejhasznot. Hallottam má ilyenformát: Szödöm, szödöm, mind főszödöm...de hát a fene tudja, mit mondott má... Csak hát azt mondják, hogy az egyik illető látta így, mer a gazdája az is ilyen boszorkány vót. Mer' ez bizonyos, ez megtörtént. Hogy oszt miér vót neki is egy tehénnek is olyan sok föl, a másiknak meg a tíznek se vót, oszt mégis csak vót valami boszorkányság. Tetten nem érték. Hát nem vót, hát nem vót. (Sz. F. Z.) 16. Akkor vót ott, úgy hittak, öreg Hollóné. Szegény Lojzi sógor gyütt kifelé a bálbul hajnalba korán. Még akkor а Кипе tanáré vót az a birtok. Nagy gyöp vót ott. A meg ott vót alsó szomszédja. Ahogy jön a sógor a bálból kifelé, látja, valaki szaladgál a réten összevissza. Az öreg Hollóné egy fehér lepedővel szedi össze a harmatot. Azt mondja sógorom, hogy: Ki az? Megismerte, hogy az öreg Hollóné. Különben is egy vén boszorkány vót, szedte a harmatot, lopta a gyöprül. Annak má ilyenkor má régesrégen hathetes libájai vótak. (Mit csinált a lepedővel?) Kicsavarta, itatta az ő állatait. Szóval elvitte a hasznot. Mikor szót neki a sógorom, akkor csak hamar összekapta a lepedőt, oszt szaladt hazafelé. (Sz. F. Z.) 17. Hát én szógátam egyszer - ezt is tessék fölvenni - egy gazdát. Úgy hittak Kanyó József. Annak vót egy harminc vagy negyven éves lánya. Én olyan suttyó legény vótam, kanász vótam. Hát jó van. Éjfélkor, mikó az éjféli mise vót, akkó a hogyhíjják, az öregasszon leterítette magát egy olyan lepedővé. A Ián meg szinte úgy leterítette, de anná meg vót egy cirokseprű. Akkor oszt körbe-körbe jártak az