Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Solymos Ede: A Közép-Dunai Halászszövetkezetek megalakulása

180 SÓLYMOS EDE Szem. 18. „Országos Halászati Felügyelőség Bp. Alulírottat a Tolna és Vidéke HSZ a budapesti FÉKOSZ utasítására f. évi június hó 13-án azonnali hatállyal kizárta tagjai sorából. Az előírt 15 napi határidőn belül ezen határozatot megfellebbeztem a Szövetkezet közgyűlésében. Jelen soraimmal mély tisztelettel fordulok az Országos Halászati Felügyelőséghez, szíveskedjék a szövetkezet igazgatóságát utasítani, hogy engem hozott határozatnak megváltoztatásával jogaimba visszahelyezzen. Nem találtam a Szövetkezet alapszabályaiban olyan pontot, amely a budapesti FEKOSZ-t feljogosítaná arra, hogy a szövetkezet igazgatóságának utasítást adjon, hogy engem a szövetkezetből kizárjon. Jelenleg 67 éves tolnai lakos vagyok, apám, aki 1905 évben halt el, mint őseim 200 évre visszamenőleg halászmester volt. Szüleim után 6 fiú gyermek maradt, ezek közül 5 fiú szintén halászmesterré lett, csak engem iskoláztattak, de a jog- és államtudományi doktorátus megszerzése után s az első világháború befejeztével - ahol négy és fél évi front szolgálatot teljesítettem, - a katonai szolgálatból hazatérve én is a halászatot választottam élethivatásomul, s miként a tolnai halászok általában, a Dunaföldvár-Bátai halászati társulat egyik másik üzemszakaszának haszonbérlője voltam négy nagykorú s a halászatot élethivatásként végző és kétkezi munkájukkal folytató fiú testvéreimmel együtt. így 1920-tól a mai napig az 1944 évben megszűnt s addig mellékfoglalkozásként űzött fakereskedésen kívül kizárólag csak a halászattal foglalkoztam, ebből tartottam fenn magamat és családomat anélkül, hogy a megszokott takarékos életmód dacára egy tolnai lakóház és fáskerten kívül máig bármiféle ingó vagy inatlan vagyonértéket szereztem volna. Midőn Tolna és Vidéke H. Sz. 1945. Évben megalakult, én is tagja lettem a szövetkezetnek. Működésein ellen soha semmiféle komoly kifogás fel nem merült, s tekintve, hogy más megélhetési lehetőségem és jövedelmi forrásom nincs, a méltányosság is amellett szól, hogy a szövetkezeti tagságom továbbra is meghagyassék. Fentiek előrebocsátása után arra kérem az O. H. F.-et, hogy figyelemmel arra, miszerint az én eddigi, sok évtizedes és mindenben az okszerű halászat szabályait szemelőt tartó működésem és magatartásom ellen indokolt kifogás nem tehető, sőt a régi halászati szakemberek tudomás szerint a haltenyésztés fellendítése körül érdemeim vannak, figyelemmel a méltányosságra és arra a körülményre, hogy előrehaladott koromnál fogva más munkakörben a mai viszonyok mellett nem helyezkedhetem, semmiféle más jövedelmi forrásra szert nem tehetek, - szövetkezeti tagságomba visszahelyezni szíveskedjenek. Tolna, 1948. évi augusztus hó 13-án Teljes tisztelettel Dr. Isgum Ádám, Tolna"