Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Solymos Ede: A Közép-Dunai Halászszövetkezetek megalakulása

178 SÓLYMOS EDE hez hathatósan hozzájárulunk. Ezért össze kell fognunk és aki nem közibénk való, vagy aki ellenünk van, azt úgy fogjuk seggbe rúgni, hogy az anyja picsájába fog röpülni. Felszerelésünk hiányos, a legtöbb halásznak semmije sincsen, tehát be kell szerezni, újjá kell építeni mindent. Szeptember óta pénz nélkül állunk, nem tudunk anyagot kapni, pedig van, csak utána kell járni. Faragó kormánybiztos úr bizalmát bírjuk, aki megígérte, hogy mindenben segítségükre lesz, miként eddig is volt... Czakó István a Szekszárdi Sporthorgászok Egyesülete elnöke a sporthorgászok érdekében emelt szót és bejelenti, hogy a földmívelésügyi minisztérium az egész országot körzetekre osztotta és Szekszárd lett a 22-ik körzet. Kéri a közgyűlést, hogy a taplósi Dunától lefelé elterülő vizeken gyakorolhassák sportjukat. Szükségesnek tartja, hogy a gombamódjára felburjánzott orvhalászok ellen minden eszköz megragadásával védekezzenek, hiszen ma már annyi az orvhalász, hogy egymásba ér a pöcsük. Czakó István indítványa felett a közgyűlés nevetve napirendre tért. Szem. 15. Március 28-án a Földmüvelésügyi Minisztériumhoz írt kérvényben a tolnaiak kérik a Tolna és Vidéke HSZ-t meghagyni, és nekik a Tolnai Duna-ágat a Gógai révig (558 kh), a faddi kisbirtokosság Duna-ágát, mely a Tolnai Dunával összeköttetésben van (82 kh), az Érsekuradalmi Dunaágat (42 kh), a bogyiszlói Holtdunát, melynek javarésze Tolna község határában fekszik (80 kh), és a taplósi Holtdunát (80 kh), összesen tehát 842 khold vízterületet bérbeadni. A márc. 17-i rendkívüli közgyűlésen az öcsényi, decsi és szekszárdi halászok kívánságára - kiknek javarész szövetkezeti tag sem volt - a Tolna és Vidéke HSZ megszüntetését határozták, az új szövetkezet, mely Közép-dunai H SZ néven fog szerepelni, Szekszárdra tette át székhelyt. A Tolna és Vidéke H SZ 14 község halászait ölelte fel, kik közül Tolna halászainak kivételével egyedül a faddi halászbokor volt az, amelyik a szövetkezet fenntartásához és a bérlet fizetéséhez hozzájárult. A csatolt kimutatás szerint a tolnai és faddi bokor 26 millió bérletet, 60,5 millió kereseti és jövedelmi adót, összesen 124 milliót fizetett. A többi 12 község halászai 1945 óta korlátozás nélkül szabadon halásznak, anélkül, hogy bármit fizetnének, még halászjegyük sincs. Egy nagy szövetkezet mindig magában hordja a bomlás csíráit, mindig vannak olyan elemek, akik bomlasztják. A Tolna és Vidéke H. Sz. elég erősnek érzi magát, hogy fizetési kötelezettségeinek eleget tegyen. Tolna község halászainak kiválásával a Közép-dunai H Sz is könnyebben boldogulna, taglétszáma megkisebbedne, területe 842 kholddal megcsappanna, kevesebb bér, adó, adminisztráció. A Tolna és Vidéke H Sz munkáját nagyon megnehezítette, hogy 12 nem fizető község halászaival - akik ingyen nézték a tolnai halászokat - örök súrlódás